RSS

pZ.KissZ címkéhez tartozó bejegyzések

Boross Péter 90 éves

NAGYBAJOMfigyelő:
2018. augusztus 28.

Augusztus 27-én lett 90 éves korunk legismertebb nagybajomi származású egyénisége Boross Péter Magyarország (egykori) miniszterelnöke, aki sohasem feledte nagybajomi gyökereit.

Nagybajom díszpolgárát augusztus 30-án a város nevében Czeferner Józsefné köszönti.

A születésnapra emlékezve a Somogyi Hírlap két cikket is megjelentetett az ünnepeltről.
Augusztus 27-én: „Boross: Megszenvedtük a felemás rendszerváltást”
Augusztus 28-án: „Nagybajomba nyúlnak vissza a miniszterelnöki gyökerek…”

A cikkek a nyomtatott sajtóban olvashatók.
Internetes elérhetőségük a Somogyi Hírlap archiválása után lesz. (Szerk.: a 2017. évfolyam a 26. számig már archiválva van:
https://library.hungaricana.hu/hu/collection/helyi_lapok_somogymegye_somogymegyei_hirlap/.)

 
Hozzászólás

Szerző: be 2018. augusztus 28. hüvelyk Uncategorized

 

Címkék: , ,

A SZABADSÁG NAPJA

NAGYBAJOMfigyelő:
2017. október 23.

Megcsillant a reménysugár
Írta: Horváth Józsefné Annuska
 

Idegen emberek irányításával,
zajlott az életünk sok gonddal s búval.
Sorba kellett állni a „mindennapiért”,
órákat időztünk a betevőfalatért.

Hiába termeltünk búzát, kukoricát,
hiába hizlaltuk a disznót, a libát,
elvitték a hízót, söpörték a padlást,
meg kellett ismernünk éhezést, koplalást.

Majd feloszlatták az apácarendet,
karhatalommal ők csinálnak rendet…
Elvitték Mindszentyt és sok–sok papunkat, –
gondolták, hogy szétrombolják egyházunkat.

Nem kell a feszület, hanem a vörös csillag,
eredményét látjuk érezzük utólag.
Mekkora nagy lett az erkölcstelenség,
lelkeket rombolón ocsmány rút ellenség.

Sivár az életünk, szegény szívünk–lelkünk,
el lett tékozolva kincsünk, tisztességünk.
Több százezer honfi hagyta el hazáját,
hátrahagyva szülőt, rokonát, családját.

Mert hogy kénytelen volt kidisszidálni,
ha nem akart lelketlen bírák elé állni.
Sok okos emberrel lettünk szegényebbek,
sok–sok embert kényszermunkára ítéltek.

Hiába volt tudós, professzor, vagy tanár,
ha nem tetszett nékik, a fejére: halál.
Se szeri se száma a kivégzéseknek,
nem volt értéke az emberi életnek.

Miért is nem sikerült 56–ban nékünk,
nemesebbek lennénk, s jobb lenne életünk.
Hiába sejlett fel a szabadság hajnala,
melyért vérét ontá oly sok hazánk fia.

Mennyi sok fiatal áldozta életét
a haza oltárán! – Nagyon nagy volt a tét:
Független országot! Békét! Szabadságot!
Hitünk gyakorlását! Igaz boldogságot!

És hogyha ez akkor mind sikerült volna,
a mi országunk ma nagyon GAZDAG volna!
Nemes gyümölcsöket termő fa lehetnénk,
gyümölcseinkkel a VILÁGOT megnyernénk!

Emlékezés

Száz éve már, hogy bennünket kis nemzetté tettek. Vajmi kevés a beleszólásunk a világpolitikába.
Valaha a művelt világ Európára korlátozódott. Ez is megváltozott.

Sorsunkat a nagy népek, világcégek érdekei határozzák meg. Saját érdekeink érvényesítését a politikailag a nagy hatalommal bíró államokhoz kell igazítanunk, közöttük kell szövetségeseket keresnünk érdekeink érvényesítéséhez. Próbálkozhatunk még az azonos érdekű kis népekkel való összefogással is.

A történelem bizonyította, hogy nem jó egy ország kiszolgáltatottjának lenni.
A második világháború következményeként eladtak bennünket a Szovjetuniónak. (Nem csak bennünket)
Az oroszok leghívebb vazallusai Rákosiék pedig tudták mit kell tenniük.

Gazdálkodó nagyapám 1948-ban meghalt. A család vagyona (40-45 kataszteri holdnyi föld és erdő – kb. 25 hektár) nagyanyámra szállt. Haszonélvezeti jogot a (vagyongyarapító) dédanyám örökölte. (Kulákok lettek). Gazdálkodásban az dédanyám szava volt a döntő. A következményekkel az egész család szembesült.
Történt egy évben (talán 1949-et, vagy 50-et írtak), hogy az őszi gabonavetés kifagyott. A terméskilátások pedig a minimálisra csökkentek. A beszolgáltatást pedig teljesíteni kellett, ha máshogy nem, mástól  kellett venni és leadni. Logikus volt, hogy a gyenge vetést kiszántják, és tavaszi gabonával elvetik. Ez történt.
Nagyanyámat feljelentették, a bíróság szabotálásért elítélte, a kaposvári börtönbe köztörvényesek közé zárták.
A család nyomására nagyszüleim a földet felajánlották, a lovakat, kocsikat, felszereléseket elvitték – még a beton itatóvályút is el akarták vinni, de mozgatás hatására eltörött.
Maradtak a belterületek, az egyeseket irritáló nagy ház gazdasági épületekkel.
Édesapámat 1950-ben köztisztviselőként nyugdíjazták (200 – 300 Ft-nyi nyugdíjjal). Nem mertünk a nagy,  gyakorlatilag üres házba költözni, mert féltünk a kitelepítéstől. Így az apai nagyszülőkhöz (öt gyerekes vasutas család – meggyőződéses és már 45 előtt is kommunista vő) Zákánytelepre költöztünk. Még itt is rettegtünk a fekete autóktól.

A kitelepítéseket is meg kellett szervezni. A vasutasok között tudtuk, hogy mikor állítanak be a gyékényesi állomásra indokolatlanul feltűnően sok tehervagont, melyekkel a kitelepítetteket szállítják.

Nagyszüleim rokonokhoz Ötvöskónyiba menekültek addig, míg ott is kulákként nem kívánatos személyek lettek a helyi hatalom számára.
Közben a Tsz beköltözött az ingatlan gazdasági épületeibe, a házat pedig elfoglalták a déli védvonalat építő katonák. A padlós szobákba szalmát hordtak, azon feküdtek. Távozásuk után a szobákból alig tudtuk a padlók réseibe bújt bolhákat kiirtani.
1953-ban Nagy Imrének köszönhetően valamelyest javult a helyzet.
Nagyszüleim haza költöztek Szentkirályra a disznó ól melletti sárral tapasztott füstöskonyhába, ahol valaha a kenyeret sütötték, és a disznóknak főzték a krumplit, télen pedig húst füstöltek.
Mi pedig haza Szentkirályra albérletbe költöztünk, mellyen osztoztunk a berényi gépállomás kihelyezet traktorosaival és traktorosnőivel. Mellesleg az udvarban lakott a község pártitkára is.
Nagyszüleimnek a füstöskonyhából is ki kellett költözniük mivel kulákok nem lakhattak olyan udvarban, ahol Tsz istállók vannak.

Ha a család nem akart éhen halni nagyanyámnak munkát kellet vállalni. Gyalog munkát kapott a Kaposvári Állami Gazdaságnál, ahol  portásként apám egykori főnöke a Csurgói Járás főszolgabírája Haám Lajos – Sárközy vő – is dolgozott.
Azt ettük, amit termeltünk.

A disznóknak nem volt eleség, az erdőben makkot szedtünk nekik.
Ezeket a malacokat akartál elvinni beszolgáltatásba. Nagyanyám ekkor már az állami gazdaságban dolgozott. Éppen otthon volt. Fejszét ragadott, oda állt a kerítés kapuja elé és azt kiabálta, aki közelebb jön, belévágja a fejszét. – Megtette volna. – Elmentek. Nem lett következménye.

Akit akartak, büntettek. Indok mindig volt.
Az épületek mellett „tűzrendészeti szempontból” hordóban vizet kellett tárolni, csáklyát kellett elhelyezni, kolompot függeszteni stb. Ezt rendszeresen ellenőrizték. Ha hiányosnak, használhatatlannak nyilvánítottak valamit, büntettek.
Mérték az őszi mélyszántás mélységét – ha büntetni akartak a szántás elején. Ott ahol még az eke nem ment bele a földbe. Édesapám egyszer szóvá tette. A válasz: értse meg „ha nem büntetem meg elveszítem az állásomat”.

Apám 1945 – 49 között Gyékényes főjegyzője volt. A község teljesítette a burgonya beszolgáltatást, pót beszolgáltatást írtak ki. A kamrákban mindenkinél csak a vetőmag maradt. Megtagadta a pótbeszolgáltatás teljesítését. Másnap már a megyén Tömpe illetékes elvtársa előtt állt. Rövidesen rendelkezési állományba helyezték. Lehet, hogy nem ezért. De útban volt, mert bizonyos rendelkezések végrehajtásához – pl.: kitelepítések stb. – helyi együttműködőkre volt a hatalomnak szüksége és ilyenek mindig és mindenütt voltak. Szeretik ezt az emberek elfelejteni.

Otthon meg voltak még a belterületi ingatlanok, két házakhoz kapcsolódó kert almafákkal telepítve, a Templom alján egy egysoros és egy kétsoros almás, egy darab csurgói és egy darab porrogi hegy. Mind ez addig, míg a nagyanyám be nem lépett a Tsz-be. Ekkor a csurgói hegyet eladtuk, a porrogi hegyet bevitte mama a Tsz-be. A maradék terület kevesebb lett a két családra eső 2 kh-nál. (Két háztáji)
A falu népe a Tsz földjén – gyerekként velem együtt – aratott a határban. Mivel a gabonát elvitték a kenyeret fejadagként vásároltuk a boltban. Az aratók közül egy-egy embernek haza kellett menni kenyeret vásárolni. A szövetkezeti bolt falán – olyan magasan, hogy gyermekként alig értem el – vágtak egy kb. 30×30 cm nagyságú ablakot. Ezen át adták ki a kenyeret és vették el a kenyér árát. Az ablak előtt egy sorban sorakozott a falu népe a mindennapi kenyerükre várva.

SZABADON
A tágabb rokonság
A fényképen balról jobbra
A gyékényesi sógor – Vindis János, Cserepes Porcsa Mihály – anyai nagyapám, Dédnagyanyám öccse a Szentpáli Porcsa Mihály – megyei képviselő-testületi tag .
A fénykép a II. világháború alatt (a front előtt) készült Porrogszentkirályon

*

A nagyobb családból még mi jártunk a legjobban. A gyékényesieket (elszakítva anyát – Lőrinc Sándorné sz. Vindis Katalin – az öt éves gyermekétől) kitelepítették miután fiatalabb unokanővéremet a Csurgói Gimnázium tanulóinak szeme előtt, mint „földbirtokos” gyereket a gimnázium akkori igazgatója személyesen kísérte ki az iskolából, A család másik része Putnokig menekült az öt éves unokával.
A szentpáli rokonok közül nagybátyám Recsken, míg frissen házasodott kisebbik fia Hortobágyon valamelyik birkahodályban Árkus tanyán találta magát nagyapjával együtt. A fiataloknak Hortobágyon született meg gyermekük.
Idősebbik fia Szombathelyig menekült, ahonnan 1956-ban (56-os szereplése miatt) Ausztrián, Hollandián keresztül a kanadai Edmontonban telepedett le, ahol középiskolában dramaturgiát tanított, színjátszott.

Talány, hogy mi miért úsztuk meg.
Talán azért, amit valamikor a 60-as évek közepén nagyapám egykori cselédje az utcán megállítva mondott „Tudod Zoli nagyon rendes ember volt a nagyapád.”
A családtól tudom, a porrogszentkirályi kommunisták azért úszták meg a fehérterrort, mert nagyapám azt mondta Szentkirályon nem történt semmi.
Nagyapám nagykorúságától haláláig volt a község választott képviselője, több ciklusban többek között a II. világháború alatt a község bírája.
Apám a hozzáfordulóknak, ahol tudott tanácsaival segített. Sokszor hozta haza nyugdíjas munkavállalóként hivatali írógépét és írta vele a leveleket, kérvényeket.

A családunk megkapta ott és akkor, amikor kellett, névtelenül az éppen szükséges segítséget.

Téved, aki azt hiszi, hogy az én történetem egyedi. Szinte minden vidéki családnak meg volt az ehhez hasonló maga története. Mindenkinek teljesítenie kellett a beszolgáltatást, bármilyen szegény is volt. Vittek mindent mindenkitől. Terményt, állatokat (baromfit, tojást is.)

 

Jött 1956. október 23-a. Ilyen még a történelem során talán sohasem volt. Vidéken szinte minden településnek meg volt a maga 56-ja a nép szinte 100%-os támogatásával, amit a forradalom leverői szerettek volna elfelejteni vagy elfelejtetni. Ez részben sikerült is nekik. Minden eszközzel tettek róla, hogy így legyen.

Valamikor, a budapesti események híre eljutott Szentkirályra (a pontos dátumra nem emlékszem) a falu népe is megmozdult. A családot én képviseltem. Későbbi szerencsénkre apám ekkor ágyban fekvő beteg volt.
Ekkor kezdtem a nyolcadik osztályt. Mi iskolások, ahogy egyéb alkalomkor gyülekeztünk most nem az iskolánál, hanem az evangélikus templom előtt a falu népével együtt. Itt a I. világháborús emlékmű mellett hangoztak el a beszédek, melyek igyekeztek megnyugtatni a falu népét. Emlékeim szerint beszédet mondott Lágler Béla evangélikus lelkész, Dr. Korcsmár József orvos és még mások is.

Közös elhatározásra eldöntöttük, hogy Porrogra vonulunk. Az utca másik oldalán tanácsház (Dudás ház) előtt gyülekeztünk. Az iskolások – a szokás szerint – a legidősebbek (mi) elől. A zászlót Tóth Jóska kezébe nyomták, aki az iskola legjobb és egyben talán a legmagasabb tanulója volt. Mellesleg a 18-as kommunista Tóth Jóska bácsi unokája.
Gyülekezés közben megállt mellettünk egy Csurgó felől érkező katonai tehergépkocsi, melynek platóján a vezetőfülkének támaszkodva vállára vetett dobtáras géppisztollyal állt egy katona. Nem emlékszem rá milyen színű parolinja volt (váll lap – biztos, hogy nem piros).
A katona leugrott a teherautóról és fenyegetően géppisztolyát a zászlót tartó Jóskára fogta. Mindez tőlem 5-6 méterre történt. Nem tudom minek a hatására – a magyarázkodás, vagy a tömeg látványa – leeresztette a pisztolyt és visszaszállt a teherautóra. Az autó Porrog irányában távozott.

A tömeg átköltött mozgalmi indulókat, 1848-as dalokat énekelve, „Vesszen Rákosi, vesszen a párt”-ot, „Ruszkik haza”-t  skandálva vonult a porrogi bolt elé, ahol a porrogiak csatlakoztak a tömeghez.
Itt ismét beszédek hangzottak el. Majd dalolva, skandálva indultunk hazafelé.

Valószínű valamikor e napon választotta meg a tömeg a Porrogszentkirály Községi Nemzeti Bizottságát – Szántó László: „Az 1956-os forradalom Somogyban” című könyve szerint –  1956. október 28-án.
Tagjai: Csók Mihály elnök, ifj. Göbölös Jenő titkár, Barna József, Horváth János, dr. Korcsmár József, Porcsa István, Nagy Béla
Községi nemzetőrség parancsnoka: Horváth János. (Valószínű Horváth (Lapu) János.)
Néhány névre a nemzetőrség tagjai közül emlékszem: Horváth (Lapu) Sándor, Pető János, Varga (Imrejankó) János, Vidákovics József.

Ami még emlékeimben megmaradt: 1956. októberében édesapámat egy gyékényesi követség kereste fel.
(Egyikükre kisgyermekkoromból emlékszem a Gyékényes falui focicsapat volt középhátvédje (talán Gergelics nevű?) volt. Valamikor egy meccsen sérülést szerzett, a becsúszó ellenfél stoplijai véresre karcolták a combját.)
Arra kérték, hogy Gyékényesen vegye át a közigazgatás vezetését.
Ekkor már jól látszott, hogy a forradalmat leverik. Pestről már menekültek. Apám a felkérést gyermekei továbbtanulására hivatkozva elutasította. Ennek köszönhetjük, hogy mindkettőnket felvettek a Csurgói Gimnáziumba és diplomát szerezhettünk nappali tagozaton.

Apám rokkantnyugdíjasként a Porrogi Földműves Szövetkezet irodáján dolgozott. A forradalom leverése után Porrogra, sógorához menekült a Csurgói Nemzeti Bizottság egyik tagja – Varga (Fejes) nevezetű és annak talán egy társa. A rokonok abban reménykedtek, hogy apám segíteni tud, helyismerete révén, az illető Jugoszláviába meneküléséhez. Ehhez azonban Apám konkrét segítséget nem tudott nyújtani. A szökés sikerült. Az illető Jugoszlávián keresztül Svájcba menekült. Családjával a későbbiek során rendszeresen Jugoszláviában találkoztak.

Megtorlás:

PUFAJKÁSOK

Dr. Korcsmár József tartalékos hadnagy volt, Lefokozták.
Lágler Bélát gyermekein keresztül zsarolták, „felkérték” a helyi népfront elnökének. Utóda talán nem véletlenül Horváth (Lapu) Sándor lett.
Tudomásom szerint legrosszabbul a helyi nemzetőrség tagjai jártak. A pufajkások összeszedték őket. Csurgón „elbeszélgettek” velük. Nagybátyámat: Varga Jánost úgy megverték, hogy majd leszakadt a veséje. Hetekig feküdt ezután. Testvére – nagyanyám – csak sötétben merte látogatni.
Osztálytársamat a hadi árva Nagy Ferit, jó tanulmányi eredménye ellenére  nem vették fel a középiskolába. Édesanyja a mezítlábas fiút kézen fogva bevitte az iskola igazgatójához megkérdezve az elutasítás okát. Az igazgató egy papírt lobogtatott a kezében, hogy a gyerek illetve a nevelőapja ellenforradalmár volt (Vidákovics József). Az édesanya nem hagyta annyiban. A nevelőapa felkereste a falubeli párttitkárt, aki írásban igazolta, hogy a családból senki nem volt ellenforradalmár. Ezt a papírt bevitte az igazgatóhoz. Az igazgató megnézte a kapott igazolást és összehasonlította a nála levővel. Az aláírás és a pecsét egyezett. Ferit felvették a gimnáziumba.

Ezekről van konkrét tudomásom. És még mennyi mindenről nem tudok. Az emberek annyira féltek, hogy még talán családjuk sem tudott mindenről. Az élők még most sem mernek, akarnak beszélni.

– Nagybajomban ledöntötték a Szovjet hősi emlékművet. Erről a szerző kényszerűségből, mentegetésként Nagybajom történetében ezt írta: „… Néhány megtévesztett fiatal megrongálta a szovjet hősi emlékművet….”
Az emlékművet azonban nem sírhelynek tekintették ledöntői, hanem jelképnek. Egy leigázó hatalom jelképének. Ledöntése a jelképnek szólt nem a halottaknak.
Rákosi soha nem kerül hatalomra, ha Szovjetunió nem szállja meg az országot. Ez, ha nem is volt tudatos a „fiatalok” számára, de az érzés igaz.
És az emlékmű ledöntői még a rendszerváltás után sem szólaltak meg. Vajon miért? –

Egyéb példák: a gimnáziumban több berzencei osztálytársam volt. A berzencei sortűzről csak évtizedekkel később hallottam.
Unokabátyám még 1972-ben is csak félve mert hazalátogatni Kanadából. Félt a megtorlástól. Ezekről sem tudtunk. (A híreket elnyomta az inkei katonai zavaróállomás berregése.)
Az volt az általam ismert bűne, hogy az utolsó felkelők kezén lévő rádióban (Győr,, Sopron?) franciául beolvasta a következő szöveget:  „…az orosz csapatok általános támadást indítottak a magyar nép ellen. Kérjük az Egyesült Nemzeteket: Segítsetek! Ejtőernyősöket kérünk! A világ lelkiismeretes és tisztességes népeihez fellebbezünk. Segítsetek! Segítsetek! Segítsetek!”

Segítettek?

Vajon miért nem? Mert érdekeik mást kívántak.
Akik tehettek volna valamit, csak sajnálkoztak. Befogadták a menekülteket. Ezzel sem jártak rosszul.

 

 

Segítséget a nyugati országok polgáraitól kaptunk.

Tanuljunk a történelemből. A latinok már megmondták „Historia est magisztra vitae!”

*

Nagybajom, 2017. október 19.

  Kiss Zoltán

 

Utóirat:
Megéltem a német megszállást, a bolgárok, oroszok bevonulását, a Rákosi korszakot, 1956-ot, a Kádár rendszert, aktívan a rendszerváltást, napjainkat.
Legnagyobb hatással rám 1956 volt.
Ilyet a 48-as ifjak érezhettek azon a bizonyos március 15-én.
Számomra ez nem történelem, hanem az életem.

1956-ban Porrogszentkirály lakóinak száma emlékeim szerint öt hatszáz fő között volt. Én egy vagyok közülük. Mindegyikünknek megvoltak az 56-os emlékei. Biztos vagyok abban, hogy a faluban történtek töredékét jegyeztem le. A történelem általánosítások sorozata. A konkrétumok nélkül nincs az általánosításoknak alapja.
A hatalom 56 után mindent igyekezett megbüntetni. Hány, de hány ember életét tették tönkre. A hatalmat az elrettentésen kívül a bosszú is motiválta. Mert mi a magyarázata annak, hogy egy idő után titkolták a számonkéréseket Kádár, Apró, Dögei.

 
1 hozzászólás

Szerző: be 2017. október 22. hüvelyk Hírek

 

Címkék: , , ,

A NAGYBAJOMI „TITOK”

NAGYBAJOMfigyelő:
2014. december 24.

RöplabdaHarminc éve annak, hogy Nagy Zoltán edző megtartotta első nagybajomi edzését az általános iskola tornatermében.
Nagybajomban is ugyanannyi a potenciálisan röplabdából tehetséges gyerekek száma, mint bárhol az országban. Mégis Nagybajomból tehetségek sora kerül magasabb osztályokba, jut a válogatott szintig.
Mi lehet az edző titka. Kérdezem erről a nagybajomi nevelésű játékosokat:
– a többszörös válogatott Pék Tormási Orsolyát,
– az ugyan csak többszörös válogatott Miklai Zsanettet,
– a Kaposváron játszó és az edzősködésbe kóstoló Pintér Zsanettet
– és a szülőt, Dr. Barna Angélát.

Pék Tormási Orsolya:
Hogy mi lehet Zoli bácsi titka csak megsaccolni tudom.
Szerintem az elhivatottság. És az a képesség, amivel azt már az alapoknál szépen elülteti a játékosaiban.
Én csak arról az időszakról tudok beszélni amiben benne voltunk. Szó szerint. Nem csak én. Úgy családilag. De ha a mi szüleink nem voltak velünk, akkor Zsuzsi néni és Zoli bácsi személyében egy ANYÁT és egy APÁT kaptunk. Igazi nevelő munka volt. A szülők és edző közötti értékrendben nem volt nagy különbség. Akkor még nem volt divat a minél gyorsabban sikeressé válás,a teljesítmény hajhászás. Tudtuk az irányt, és közösen mentünk, tettük a dolgunkat. Ki a pályán, ki a pálya szélén, valaki pedig a lelátón. Jó kis közösség volt. Annak pedig tudjuk hogy mekkora az ereje.
Viszont az is egyértelmű hogy hiába lett volna nekünk jó kis közösségünk, ha a labda sírva fakad minden egyes érintésünktől. Hál’Istennek Zoli bácsi szakmailag nagyon jó nevelő edző volt. Ő mutatta meg nekem emlékszem az „egylábas” ütés technikáját, aminek elsajátítása végül meghatározta az egész röplabdás karrieremet. Tehát az alapoktól, a kis furfangig, minden megtalálható a palettáján. Ezzel a szakmai felkészültséggel lehet egy 10-14 éves gyerek érdeklődését, folytonos fejlődési vágyát kielégíteni.
Aztán később, amikor valaki kikerül a szárnyai alól, a játékos egy kicsit magára marad. A röplabda, ugyan úgy, mint sok minden más is, nagyon főváros centrikus lett. Ezért sokan vannak, akiknek ötször akkora szamárlétrát kell megmászni ugyanazért a sikerért amiért a másik maximum csak egyet mászott meg. Nem kerülhet mindenki egyből a „húsos fazék” mellé.
De ez nem rossz dolog! Hiszen a sikerhez vezető úton egy nagybajomi röplabdás tud miből merítkezni. A technika, a szakma mindig fejlődik, újul, és tanulható. De az alázat, a küzdeni tudás, és a munka morál olyan emberi képességek, amiket ha az ember nem tanul meg időben, akkor olyan mentális hiányosságai lehetnek, amik kiélezett helyzetben, két technikailag egyforma szintű játékosnál képes az egyik vagy a másik oldalára billenti a mérleget.
Saját utamból és tapasztalatomból kiindulva szerintem így kerül ki Zoli bácsi keze közül sok tehetséges röplabdás, amiért nem lehetünk elég hálásak Neki! Köszönöm hogy ezt elmondhattam.

Miklai Zsanett:
Nagy Zoli bácsinak sokat köszönhetek én is! Emlékszem, mikor első edzésre mentem és ő bátorított, hogy menjek és merjem csinálni!  Az edzéseken megtanultuk a röplabda alapjait! Rendszeresen tornákra jártunk. Ő és a felesége Zsuzsa néni vigyázott ránk, mint Apánk és Anyukánk! Sokat köszönhetek nekik.Szinte mindent, amit eddig elértem!
Már lassan tíz éve, hogy elhagytam a szülői otthont. Amikor tehetem, haza megyek és meglátogatom Zoli bácsit.
Ha épp sétálok a tornaterem mellett, felmerülnek bennem a szép emlékek, amik Nagybajomhoz kötnek!

Pintér Zsanett:
Anyukám és apukám már mindenféle szakköre beíratott, de sajnos a koordinációs képességgel nem igazán voltam megáldva kisgyermek koromban. Majd egyszer Zoli bácsi azt mondta szüleimnek, hogy lát bennem fantáziát, erre szüleim kinevették, hogy ezt nehezen tudják elhinni. Aztán mit ad az élet, azóta el kell, hogy mondjam, hogy a mai napig is NB1-es játékosként játszom. 19 éve röplabdázom, és emellett 3 éve edzősködöm is. Ez mind nem valósult volna meg, ha nem kezdtem volna el röplabdázni Nagybajomba és ha Zoli bácsi nem segített volna nekem. Mivel én tanítással foglalkozom, ezért a szakmámból kifolyólag elmondhatom, hogy igen Zoli bácsi nagyon sokat tett azért, hogy ne csak röplabdások legyünk, hanem nevelt is minket. Ami számomra nagyon fontos volt az, hogy a nagybajomi röplabdának köszönhetően számos országba eljuthattam, számomra ez az igazi érték. Megismerhettünk más kultúrákat, más röplabdás erőviszonyokat, és láthattuk, hogy hova kellene fejlődni.

Barna Angéla:
2011-ben költöztünk családommal Nagybajomba, s ez év őszén került a röplabda csapatba lányom, Deme Laura. Nem igazán tudtam, hogy hogyan fog szerepelni, hiszen addig csak néptáncolt, a rendszeres sport nem volt az élete része, s a röplabdát is – mint minden sportot – minél kisebb korban érdemes elkezdeni. A csapatba kerülés után szerencsére jó irányba indult a sportélete. Zoli bácsi és a csapat is szeretettel fogadta, s hamar kiderült, van tehetsége a röplabdához. 2012 májusában – tehát rövid 8 hónapos röplabdázás után – már a Bécsi röplabda torna csapatának tagja lett. Ez nem sikerült volna, ha az edző, azaz Zoli bácsi nem oltja be, nem fertőzi meg Laurát a röplabda iránti szenvedélyével. Ezek után még számos versenyen vettek részt, egyik legemlékezetesebb a 2013 tavaszi két napos röplabda torna, ahol 48 csapatból a második helyet szerezte meg a Zoli bácsi által vezetett csapat.
2014. nyarán, az általános iskola elvégzését követően mi visszaköltöztünk Szegedre, itt folytatta Laura a röplabdát. Először félt, hogy hogyan fogadják be, de most már elmondhatom, hogy Zoli bácsi tanítása meghozta gyümölcsét: a szegedi csapat edzője elmondta, hogy Laura minden gyermek és serdülő versenyre utazó csapat tagja, mert ott a helye. Azt gondolom, hogy ennél nagyobb dicséretet nem kaphatott volna, így két hónap után. Ezt pedig a korábbi edzőnek, Zoli bácsinak köszönheti Laura.

A bajomi „ titkot” egyszóval úgy hívják Nagy Zoltán.
A tehetség sokféleképpen kibontakozhat. Nagybajomban a tehetségek kovácsa Nagy Zoltán. Máshol lehet, hogy a tehetség kibontakozásához más út vezet.
Kellett ehhez azonban
– a játékosok tehetsége, kitartása, személyisége (határtalan munkája), a röplabda szeretete, melyet szintén az edző ültetett a játékosokba,
– és a szülők áldozatvállalása.
– Néha segítette ezt a környezet hozzáállása is.
Ez utóbbi külön megérdemelne egy újabb cikket.
Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy végigkísérhettem a nagybajomi röplabda történetének Nagy Zoltánhoz kötődő eddigi fejezetét.
Szemlélőként ott voltam Csurgón a kézilabda kultúra kialakulásánál. Ismertem Kátaiék, id. Sótonyi Laci, id. id. Schuch Pista, Határ Gyurka stb. hozzáállását és látom az évtizedekig tartó munka eredményeit, amihez sok játékos, edzők, szervezők, különböző szintű vezetők hozzátették a magukét.

Gondolják, gondoljátok meg: a megszólaló játékosok, az edző, a szülők sikerei azoknak a névtelen játékosoknak a sikerei is, akik  csak a cserepadon ültek.
Büszkék vagyunk mindannyiukra!

Kiss Zoltán (pZ)
egy nagybajomi

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK>>>
FIGYELMÜKBE AJÁNLOM:
INTERJÚ NAGY ZOLTÁN RÖPLABDAEDZŐVEL (Pirka Mátyás): Bajomi Krónika 2014. karácsonyi száma. (2014.12.23.)

 
1 hozzászólás

Szerző: be 2014. december 24. hüvelyk Uncategorized

 

Címkék: , , ,

Januári évfordulók

NAGYBAJOMfigyelő
2014. január 19.

 

JAN3

Nagybajomhoz, Nagybajomhoz is köthető évfordulók minden év januárjában:

  • 1893. január 20-án Nagybajomban született és itt élte gyermekkorát a nagybajomi temetőbe alussza örök álmát Gyergyai Albert irodalomtörténész, egyetemi tanár, író, műfordító, az irodalomtudomány doktora, háromszoros Baumgarten-díjas, Állami díjas, a francia Becsületrend tulajdonosa, Nagybajom első díszpolgára, aki egész életében ragaszkodott Nagybajomhoz, a nagybajomiakhoz.
  • 1940. január 21-én Nagybajomban született itt élte egész életét, a nagybajomi temetőbe nyugszik Tibol László tanár, festőművész, szakfelügyelő, az általános iskola egykori igazgatója, tanítványok nemzedékeinek Laci bácsija, kollégái és ismerősei Lacija, aki életét a közösségnek szentelte.
  • 1823. január 22-én tisztázta le a Himnusz-t Csekén Kölcsey Ferenc. Január 22. 1989 óta a Magyar Kultúra Napja.
  • 1830. január 23-án Pest-Budán a Tabánban halt meg a nagybajomi születésű Virág Benedek szerzetes, világi paptanár, korának legnagyobb, a késői korok meghatározó ódaköltője, a „magyar Horác”.
    Korának óriási tekintélye volt. Mindenki kikérte véleményét, aki számított a hazai kultúrában. Tanácsait meghallgatták. Budai otthonában felkereste többek között Berzsenyi és Csokonai is.
     
  • 1805. január 28-án halt meg Debrecenben Csokonai Vitéz Mihály a magyar irodalom egyik legjelentősebb, a magyar felvilágosodás legnagyobb költője. Akit Pálóczi Horvát Ádám hívott Nagybajomba, ahol 1798 júniusának végétől 1799 májusának végéig tartózkodott – Sárközy István marasztalására.
  • 1820. január 28-án halt meg Nagybajomban a „szittya magyar” Pálóczi Horváth Ádám. A nagybajomi temetőben ismeretlen helyen nyugszik. Polihisztor volt, értett a matematikához, csillagászathoz, kémiához és alkémíához, filozófiához és lélektanhoz; foglalkozott történeti kutatásokkal, néprajzzal és földrajzzal, s mindennél nagyobb szenvedélye volt a “régiségek” felkutatása a szokások, példabeszédek, versek és a dalok hagyományában. Első népdalgyűjtőnk. Az ő hívására jött Nagybajomba Csokonai Vitéz Mihály aki Debrecenben iskolatársa volt.

Források: a hivatkozott linkek

 
Hozzászólás

Szerző: be 2014. január 19. hüvelyk Uncategorized

 

Címkék: , , ,

Idegenvezetés Nagybajomban – nem csak turistáknak

NAGYBAJOMfigyelő:
2013. február 20. Utoljára frissítve 2017.05.14. 23:12

Bevezetés

A címet illetően magyarázattal tartozom. Mi az, hogy nem csak turistáknak?
Az alábbi összeállítást oktatási anyagnak szánom, amit az alsó tagozatos, felsős, középiskolás, egyetemista, az egyszerű érdeklődő egyaránt tud használni, esetleg saját elképzelései szerint továbbfejleszteni, kiegészíteni. Hátránya, hogy időnként felújításra szorul, mivel a hivatkozott anyagok elérési címe megváltozik, vagy lekerülnek az internetről és ilyenkor a böngésző 404-es hibát jelez, pl. egyes szolgáltatóknál ilyesmit ír ki: 
”Azt a fűzfánfütyülő rézangyalát!
Ön belefutott egy 404-es hibába, azaz az oldal, amelyet keres, nem található…”

Fejezetek Nagybajom történelméből (Ismereteit bővítheti, ha a pirossal  szedett mondatokra, mondatrészekre klikkel!)

A város múltja és jelene

(A Zselic Vidékfejlesztő Közhasznú Egyesület Turisztikai Portálja Nagybajomról)

Idegenvezetés Nagybajomban és Nagybajom határában (Az objektumok helyei Nagybajom város A4-es méretű térképén

Virtuális kirándulást tehet a városban, ha követi a GOOGLE utcaképeit. (Az utcaképek megjelenítése:klikk az aktuális GOOGLE utcaképre, klikk a zöld nyílra, klikk a fényképre. Mozgás az utcán)

Autóval Kaposvár felől érkezve Kiskorpádot, Pálmajort elhagyva az első majdnem derékszögű kanyar jobb oldalán megpillantja az utazó a II. világháborús szovjet emlékművet [térkép: 1]. (1945, Andrássy Kurta János – Az alkotó fia szerint a szobor 1946-ban készült.)1. Az emlékmű előtt parkoló van, ahol több autóbusz is elfér egymás mellett. (Negyven éven keresztül egy évben kétszer – április 4-én, és november 7-én ide vonult ki hosszú tömött sorokban, kötelezően, minden nagybajomi „piros nyakkendős” diák, intézményi dolgozó és gazdasági egységi dolgozó zászlókat lengetve, transzparenseket cipelve és énekelve.) /GOOGLE utcaképek: II.világháborús szovjet emlékmű/

A második kanyar után a városba (2001-től város) érve rögtön baloldalon (Fő u. 2.) az első telek melynek fenyőfákkal takart telkén állt a Sárközy uradalom kovácsműhelye és kovácsának háza [térkép: 2]. Itt gyermekeskedett, ide járt haza Virág Benedek. /GOOGLE utcaképek: Virág B/ Nem messze áll ugyancsak bal oldalt – az utcafrontnál beljebb – Sárközy István kastélya, mely otthont ad a Sárközi István Helytörténeti Múzeumnak [térkép: 3] előtte a parkban Sárközy István kőből készült mellszobra(2005, Orosz Gergely szobrászművész alkotása). Az épület mögött gondozott II. világháborús német katonai sírok találhatók. Az udvaron álló haranglábat Székelyfi József faragta. Érdemes hosszabb időt szánni a gyűjtemény megtekintésére. Célszerű azonban a látogatás időpontját a múzeum vezetőjével telefonon egyeztetni. – +36 (82) 357-171

(Szakszerű vezetést kapnak Deák Varga Józseftől.) /GOOGLE utcaképek: Sárközy kastély/

A Fő utca következő kanyarja – a Csokonai utca kereszteződése – után jobbra áll a Mózsa féle családi ház [térkép: 4] (Fő u. 37.), ahol Mózsa Szabolcs (radiológus) élte önfeledt gyermekkorát. /GOOGLE utcaképek: Mózsa Sz/

A Fő téri körfogalom előtt rálátunk a nagybajomi városházára (Fő u. 40.)  [térkép: 6], /GOOGLE utcaképek: városháza/, melyet 1902. október 4-én avattak fel, mint községházát. Az épületet 2006-ban építették át. Az I. világháborús emlékmű*6  [térkép: 5](1926-ban leplezték le Farkas Béla (1885-1945) szobrászművész alkotását, melyet Chovanetz János öntött bronzba2). Nagybajom Főterén a körforgalom közepén áll.  Hat fényképet találnak róla a  Nagybajom oldalán a következő weboldalon: http://www.magyarhosok.hu/

/GOOGLE utcaképek: I. világh. eml. /

Kaposvár felől érkezve a körforgalom jobb oldalán (Fő utca 73 sz. alatt) 2013-ban nyílt meg a Nagybajomi Alkotó Művészház és Galéria állandó és időszakos kiállításokkal. Információ: 06 20 33 49 310 (Nagy Erika művelődésszervező)

A város végéig a Fő utca folytatódik.

A város végén, az út jobb oldalán, található a temető [térkép: 7], mely területén volt valamikor a település várárokkal is megerősített temploma. A temető néhány még ma is látható kopjafájáról nevezetes. Tisztelői a bejárati út mellett balról a ravatalozó közelében találhatják Gyergyai Albert sírját*6   [térkép: 7]. /GOOGLE utcaképek: temető(A KÉPET FORGASD EL KB: 180 fokkal)/ (A temető mellett parkolhatnak, vagy a temető város felőli sarkával szemben a Kaiser vendéglő nyújt parkolási, étkezési lehetőséget.) térkép: 22] /GOOGLE utcaképek: Kaiser vendéglő/ A városon kívül – jobbra – út vezet a termálfürdő felé, mely mellet van az 1956-os forradalom Mártírjainak kopjafája [térkép: 8](2000)és aThermal Villapark emlékköve [térkép: 8](2000). Az emlékmű a Boronka Termálfürdő és Villapark beruházásainak részeként az első Széchenyi terven nyert támogatással az akkori többségi tulajdonos elképzeléseinek megfelelően létesült. (“Boronka” Thermal Villapark Beruházó és Ingatlanforgalmazó Rt.  többségi tulajdonosa Balogh Gyula.) A területen olajkutatás során meleg vizet találtak.1967-ben nyitotta meg kapuit a fürdő két melegvizes medencével. Községi pénzekből és sok társadalmi munkával épült. Így létesült még egy hideg vizes 25 méteres úszómedence is. A fürdő 1994-ig működött. Ezt vásárolta meg az előbbi beruházó többségi tulajdonosként. 2004-ben nyitották meg a fürdőt, most már fedett medencével is. Jellemző a kivitelezésre, hogy a víz melegítését villannyal oldották meg. A beruházás nem fejeződött be. A vállalkozás két év múlva csődbe ment. Hosszas huzavona után az orosz többségi tulajdonú TIMAX Kft. vásárolta meg jóval áron alul. Banki garancia híján az alapkőletétel után elnyert támogatás mellett a fölújítási munkákat leállította, a fürdőt árulja. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy Nagybajomnak máig sincs szennyvízhálózata.(A tervek) A kereszteződést elkerülve baloldalon a lepusztult és lepusztított zsidó temető mellett hajt el az autós. Mindezekért a Nagybajomon keresztülutazóknak a gépkocsikból sem kell kiszállniuk.

Térjünk vissza Nagybajom főterére, tegyünk egy körsétát a kisvárosban.

A Kossuth Lajos utca elején áll az új református templom*6   [térkép: 9] (1989) mely az Ybl díjas Szigetvári György tervei alapján készült. A székely kaput [térkép: 9], a templom oszlopait Székelyfi József kaposfői asztalosmester készítette 1990-ben. A templom oszlopainak másik részét a nagybajomi Ács Jebektor Józsi bácsi faragta. A gyülekezet sokat köszönhet Ács Busa Jánosnak, aki az építkezés motorja volt. A templom mögötti parókián gyermekeskedett Várady Zoltán. ( Svájcban élő, praktizáló érsebész. Az egész világon alkalmazott, róla elnevezett lézeres visszér eltávolítási módszer kidolgozója.) Ugyancsak a templom mögött látható a régi templom maradványa, mely villámcsapás következtében leégett (1986). Meghagyták a bejárat felőli homlokzatot, a templom alapjai közötti részt pedig térkövekkel burkolták. A terület ideális szabadtéri előadások tartására. A II. világháborús emlékmű*6   [térkép: 10] (1991-93.)  a Trianon emlékmű*6vel [térkép: 10]együtt a Fő téren a Kossuth Lajos utca elején áll (felsorolva Nagybajom katonai, polgári és zsidó áldozatait) Fényképet találnak róla a  Nagybajom oldalán a http://www.magyarhosok.hu/ web oldalon.

A II. világháborús emlékmű tetején lévő sólyom Gera Katalin szobrászművész munkája. A Trianon emlékmű kövét a siklósi kőbánya adományozta a településnek. Nagy- Magyarország körvonalait Gschwind András kaposvári alkotó véste kőbe 2006-ban.

Kossuth L. u.1. szám alatt az udvarban a gyalogjárda mellett találják Csokonai Vitéz Mihály [térkép: 11] mellszobrát,1976. június 6-án avatták, alkotója Rátonyi József.3Az udvarban van a régi iskola épülete, mely az egyik Sárközy (Jenő) család kastélya volt és emléktábla [térkép: 11]hirdeti, hogy itt állt Pálóczi Horváth Ádám     kastélya*6. Az iskola udvarában található az általános iskola kollégiuma, mely iskolai szünetekben turistajellegű szállást [térkép: 11]

biztosít az ideérkezőknek. /GOOGLE utcaképek: ref. templom, paplak, II. világháborús e., Trianon e, Pálóczi telek, régi isk..FORGASD A KÉPET!/

A Fő utcán, valamint a Fő tértől kifelé haladva a Kossuth Lajos utcán láthatják azokat a régi épületeket, melyek a nagyszámú nagybajomi zsidó lakosság lakásai, üzletei voltak 1945 előtt.

A Kossuth L u. 10 sz. előtt székely kapu [térkép: 12]mutatja az új iskola (Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola…) bejáratát és hirdeti a város testvérkapcsolatait az erdélyi Gyergyószárheggyel. /GOOGLE utcaképek: új iskola bejárata/ Az új iskola előtti park mélye a néptanító kopjafáját [térkép: 12] rejti. (A kopjafát és kaput 1991 és 1995 között állították Tibol László igazgatósága alatt Gál Imre tanár kezdeményezésére.) Az iskola épülete és a kemencesor között található Csikós Nagy Márton fából faragott szobra Asszony kenyérrel [térkép: 12](2012) (Az iskolát még érintjük a másik oldalról.) Elhaladunk a Gyergyai Albert Könyvtár előtt /GOOGLE utcaképek: könyvtár/, majd a Kossuth L. utcán kifelé sétálva eljutunk a rendőrség (régi pártház ) épülete [térkép: 13] elé, mely az iharosberényi származású Egyed Tibor Ybl díjas építész munkája.

A rendőrség és a frissen felújított és átépített Pálóczi Horváth Ádám Művelődési Ház*6 [térkép: 13] (2013.) épülete udvarán találjuk a fából faragott nyitott könyv alakú Bajomi Kódexet*6   [térkép: 13](2003.) (melynek „lapjai” felsorolják a település történelmi fordulópontjait), a művet Horváth (Ruppert) István által adományozott fából Csikós Nagy Márton faragta. Az emlékmű előtt tartják a város történelmi megemlékezéseinek nagy részét. /GOOGLE utcaképek: műv. ház környéke/

Kossuth L u. 34 sz. alatt az utca másik oldalán található Gyergyai Albert szülőháza [térkép: 14], melyet emléktábla jelöl. /GOOGLE utcaképek: Gyergyai A./

A katolikus templomot*6  [térkép: 15]először 1736-ban építették a mai helyén. Különböző okokból a templomot átépítették és felújították (1767; 1778 táján – barokk stílus -; 1877; 1880;1945 után otrombán átalakították)4 . A II. világháborúban találatot kapott katolikus templom kertjében német katonai sírok [térkép: 15] közül találhatunk egyet (a Kossuth L. utcai oldalon). Itt látható Nepomuki Szent János 18. századi barokk szobra, melyet Nagybajom  belterületének délkeleti végéről helyeztek ide. Az oltár két oldalán Tibol László képei láthatók. (A csodálatos kenyérszaporítás (1994), Isten báránya (1994)5) A szentély ólomüvegeit 2000-ben készítették. Alkotójuk Kertészfi Ágnes pécsi üvegművész. /GOOGLE utcaképek: kat. templom/

A Kossuth L. utcából jobbra nyílik a Zrínyi utca  melynek 34-es számú épületében (a volt II.sz. óvoda) gyermekeskedett Boross Péter [térkép: 16] /GOOGLE utcaképek: Boross P./ Magyarország exminiszterelnöke. Balra tartva jutunk a Kunmajor utcába, melyből köves üzemi út vezet Sápa pusztára, amely a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzetre induló kirándulások kezdőpontja szokott lenni. Kedvező útviszonyok között innen közelíthető meg gépkocsival is a kék túra [térkép: 17] útvonala, a Mesztegnyő – Kak pusztai erdei vasút [térkép: 17] Kak pusztai végállomása a Noszlopi Gáspár emlékmű*7vel.

Az erdő egy sor 1945 után elnéptelenedett település emlékét rejti. (Egypárat közülük: Lók, Korokna, Fehértó, Alsó- és Felső-Kak, Lencsen stb.) [térkép: 17]

A nagybajomi erdőkben még midig találhatók II. világháborús  „emlékek” (lőszer, gránát, bomba, futóárkok, géppuskafészkek) melyek minél idősebbek annál veszélyesebbek.

A római katolikus templom mögött balra fordulva jutunk a Templom utcába. Elhaladva a Gyermekotthon, katolikus plébánia, a volt katolikus iskola, ma Kolping Katolikus Szakiskola előtt – ebben az épületben gyermekeskedett Dr. Sáringer Gyula [térkép: 18];/GOOGLE utcaképek:plébánia, Kolping isk./- a Rózsa utca bejáratához jutunk. A Templom utca és a Rózsa utca kereszteződésében – a kereszteződés jobb oldalán – áll Tibol László festőművész, igazgató és családjának háza [térkép: 19], melynek padlásszobai műtermében alkotott a művész. /GOOGLE utcaképek: Tibol L.  / Kicsit előbbre, az úttest másik oldalán, a Templom u. 16 szám alatti házban gyermekeskedett Ivancsics Ilona színművész. / GOOGLE utcaképek: Ivancsics I.  /

Sétáljunk a következő kereszteződésig, forduljunk az Iskolaközbe, jobb oldalon itt látjuk a Csányi Alapítvány tehetséggondozó központját.(Iskolaköz 15.) Itt van a kisváros sportközpontja is. (Pályák, Sportcsarnok*6, iskolai pályák, az iskola tornaterme.) Ez ad otthont két fedett, egy szabadban levő homokos röplabdapályájával a több női röplabda válogatottat adó (országos bajnokságokat nyert) leány csapatnak. Két nagy füves, egy műfüves, bitumenes pályájával, két fedett (Sportcsarnok, iskola tornaterme) létesítményével az Nb II-ben játszó ifi csapatainak, az NBIII-ban játszó felnőtt focistáknak, az iskola leány (diákolimpiát is nyert) ugróköteleseinek.

Az iskola gépkocsibejáróját elkerülve a sétányon megnézhetjük a sárdi Csikós Nagy Márton – Nagybajom, Schortens testvérkapcsolat*6  huszadik évfordulója ihlette – legújabb szobrát, majd  Trautman Ferenc nagybajomi fafaragó szárhegyi testvérkapcsolat inspirálta faragását, mely két kezet [térkép: 21] (199..) ábrázol, majd megnézhetjük Csikós Nagy Márton szobrászművész Gólyapár [térkép: 21](2012)alkotását, mely emlékeztethet bennünket arra, hogy Nagybajom egyedül képviseli hazánkat (1996-tól) a gólyás települések európai (Törökországot is magába fogadó) hálózatában. Hiánypótló Csikós Nagy Márton Nagybajomi Hirmondón (Nagybajom nagyjai) [térkép: 21](2012) tölgyfából faragott alkotása, mellyel azoknak a Nagybajomhoz is köthető személyiségek egy részének állít emléket, mint Virág Benedek, Pálóczi Horváth Ádám, Gyergyai Albert és – a szobrászművész művésztársa – Tibol László, akiknek nem volt még Nagybajomban szobruk. /GOOGLE utcaképek: séta az iskolaközben/

Körsétánkat a Fő utcában fejezhetjük be elfogyasztva egy kávét, üdítőt, vagy megkóstolhatjuk a környékben is híres nagybajomi fagyit.

Horváth Mária: Városkám, Nagybajom… (fotók)

Kirándulások (ajánlása) Nagybajom környékén

A Kék túra útvonala vagy annak részei Kaposfőtől Mesztegnyőig

A geoláda útvonalai:

Boronka-melléki homokvidék
Margit vonal

Korokna vára
Elveszett falvak
Fehértó

Tőzike tanösvény (DDNP)

Eltűnt puszták nyomában tanösvény (DDNP)

A Duna-Dráva Nemzeti Park ajánlatai vezetővel, vagy vezető nélkül

Mesztegnyői Erdei Vasút

Nagybajom pusztái (facebook oldal)

Az idegenvezetők, fogathajtók által javasolt útvonalak

Térképek:

Nagybajom város térképe a nevezetességek számjelével A fájl tartalmaz: 1db. A4-es lapra nyomtatható A4-es térképet a nevezetességek számjelével, 2db. A5-s méretű térképet, mely A4-es lapra nyomtatható a nevezetességek számjelével, 8db. A7-es méretű térképet, mely A4-es lapra nyomtatható. (A főút száma helyesen 61)

Nagybajom térképe a város honlapjáról

Kéktúra útvonala Nagybajom határában

Google térkép

Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet

Szállás, vendéglátás

Idegenvezetés: +36 30 316 7569, Spacér Beáta +36 30 461 6306, Nyemcsok Tamás gerle25@freemail.hu(Duna- Dráva Nemzeti Park Igazgatósága) Kérésre itt ingyenesen közzétehetik nevüket és telefonszámukat azok, akik Nagybajom városban vagy (és) környékén elsősorban számlaadással idegenvezetést vállalnak. Jelentkezés: nagybajomfigyelo@gmail.com Az idegenvezető kapcsolatot kizárólag a megrendelővel tartja.

Fogatbérlés hajtóval: +36 30 237 6544, Tóth Balázs Kérésre itt ingyenesen közzétehetik nevüket és telefonszámukat azok a magánszemélyeknek és gazdálkodók, akik Nagybajom városban és annak környékén kirándulásokhoz fogatot, vagy fogatokat tudnak biztosítani. Jelentkezés: nagybajomfigyelo@gmail.com A vállalkozó a kapcsolatot kizárólag a megrendelővel tarja.

Források: A  szövegben hivatkozott linkek.

1. Solymosi László, Mikóczi Alajos: Nagybajom története a kora-középkortól napjainkig. Kaposvár. Nagybajom Nagyközségi Közös Tanács VB. 1979. p.383.

2. Solymosi László – Mikóczi Alajos: i.m. p. 360.

3. 50 év a nagybajomi Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola történetéből. 1955-2005. (szerk.: Horváth Gábor, Roth Erik). Kaposvár. Dömötör Sándor. 2005. p. 35.

4. Solymosi László – Mikóczi Alajos: i.m. p. 128-129.

5. Tibol László. (szerk.: Géger Melinda). Kaposvár. Tibol Lászlóné. 2006. p. 64-65., p. 210-211.

*6. Horváth Mária: Városkám Nagybajom (Fotók). Facebook. 2013. Azok a fotók, melyeknek szerzője beazonosíthatalan.

*7. dr.Berkes József (Pécs):2009. Noszlopi Gáspár emlékmű

Adatközlők: Áts Attila, Csikós Nagy Márton, Farkasné Zsobrák Ilona, Fejér István, Horváth Éva, Horváth Lászlóné, Horváth Teréz, Pánovits Veronika, Székelyfi József, Rajkai István, Tibol Lászlóné,Tóth Balázs.

Szerkesztette és írta: Kiss Zoltán

Az “írás” egészét, vagy annak adatait, csak hivatkozással lehet felhasználni!

 

 
5 hozzászólás

Szerző: be 2013. február 20. hüvelyk Uncategorized

 

Címkék: , , ,

A víz elfolyik…

NAGYBAJOMfigyelő:
2012.december 9.

„A víz szalad, a kő marad, a kő marad”
Wass Albert:
Üzenet haza

Talán testvértelepülésünkhöz – Gyergyószárhegyhez– köthető Zöld Lajos könyv címéből és mondanivalójából jutott eszembe ez az idézet, ami eredetileg Wass Alberttől származik.

A víz elfolyik, felszívódik, megfagy, és mindent szétfeszít, nem mindegy mivel találkozik korhadt fával, amit tovább bomlaszt, fával vagy kővel. Ne felejtsük: a sziklából is kavics, majd homok lesz.

Az ember élete is olyan, mint a víz, elfolyik, de az ember gondolataival, szavaival, írásaival, és elsősorban cselekedeteivel, döntéseivel alakítja környezetét.

A gondolatok szabadok, ám az ember szavait, írásait az öncenzúra korlátozza. Nem véletlen, hogy nem teljesen hitelesek a jelen és a korai múltról szóló írások, mivel az egyén pillanatnyi szempontjai, a környezet érzékenysége is formálja ezeket. A helytörténet, történelem miből tudja akkor hát a pillanat igazságát kideríteni? A cselekedetekből, a megmaradt tárgyi emlékekből (ezek történetéből) és egyebekből. Nem véletlen, hogy történészek és helytörténészek a fölrajzi neveket (pl. dűlők neve), tárgyi emlékeket vizsgálják, vagy elődeink döntéseit (pl.: miért nincs Nagybajomnak vasútállomása).

Az utókor így elgondolkodhat azon, hogy mi az oka annak, hogy Nagybajomnak a rendszerváltás után több mint húsz évvel is Felszabadulás és Május 1 utcája van. Vagy, hogy vajon, miért nevezik Nagybajom talán leghosszabb utcáját – amelyet jó pár kereszteződés megszakít – Fő utcának (a település várossá nyívánítása után több mint tíz évvel)?

Vajon miért nem lehet a Jákói és a Fő utca kereszteződése – Virág Benedek feltételezett szülőházának helyével együtt – Virág Benedek tér? E tér talán megérdemelne egy különálló Virág Benedek szobrot is, aki korának legnagyobb – többek között – ódaköltője és meghatározó, erkölcsileg támadhatatlan egyénisége volt. Véleményét kérve felkereste budai szerény otthonában Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel és kora számos jelentős személyisége.

A Sárközy István kastélyát is tartalmazó utca rész pedig lehetne Sárközy István utca, A Főtér pedig a református gyülekezeti házat, templomot és a volt Pálóczi telket – a jelenlegi régi iskolát – is magába foglalva pedig Pálóczi Horváth Ádám tér. Innen a város végéig tartó Keszthely felé nyúló utcarész pedig Sáringer Gyula utca.
Az Iskola köz Tibol László utca.
A Felszabadulás utca pedig pl. Festetics utca vagy Mózsa utca vagy Gólya utca vagy később Boross utca vagy Ivancsics Ilona utca stb. (Nem logikus?)

A névváltoztatás persze a különböző okiratok módosítási kényszere miatt sokba kerülne az ott lakóknak. Ám a döntéshozók (vezetők) felelőssége az is, hogy népszerűtlen intézkedéseket is kell hozniuk a köz és a jövő érdekében. Ily módon a jelen keze maradandóbb nyomot hagyhat a város képén, mint néhány évtized után a leggondosabb óvó szándék mellett is elkorhadó faszobrok a város közterein.

A gondolkodó olvasóknak ajánlom ezt az írást (a Jóisten tudhatja csak azt, hogy írás közben mire gondolhattam). A gondolat is olyan, mint a víz (felszívódva életet ad vagy bomlaszt, megfagyva feszeget, elfolyik, közben a környezetét az embert alakítja)!

Kiss Zoltán (pZ)

 
1 hozzászólás

Szerző: be 2012. december 9. hüvelyk Uncategorized

 

Címkék: , , , ,

Húsz éves a nagybajomi „Gyermekekért „ Alapítvány

NAGYBAJOMfigyelő:
2012. február 2. Írta: Gerse Imréné

Az alapítvány létrehozását az MDF Nagybajomi Szervezete 1991. augusztus 29-én Alapítványi Felhívás című körlevelében kezdeményezte. A tagság felhatalmazta Kiss Zoltánt, hogy az ezzel kapcsolatos feladatokat elvégezze.
A felhíváshoz csatlakozott:
Általános Iskola Nagybajom, Kossuth u. 10 ÁFÉSZ Nagybajom, Fő u. 45
Takarékszövetkezet Nagybajom, Fő u. 109-111.

Önkormányzat Képviselő- testülete Nagybajom, Fő u. 40.
Horváth Teréz Nagybajom, Fő u. 199.

Tibol László – az iskola igazgatója – a további feladatok lebonyolításával Czeferner Józsefnét – az iskola gazdasági igazgatóját – és Kiss Zoltán általános iskolai tanárt kérte fel.
1992 január 7-én az alapítók elfogadták és aláírták az alapító okiratot.

Az alapítvány célja:
Az általános iskolás gyermekek neveléséhez, oktatásához – számítógépes ismeretek elsajátításához- szükséges anyagi alapok kiegészítése, tehetséges tanulók támogatása.

Az alapítvány kezelő szerve az 5 fős kuratórium.
Az alapítványt a kuratórium elnöke képviseli.

A kuratórium eddigi elnökei:Czeferner Józsefné, Baloghné Pozder Veronika, Ács-Gergely Andrásné, Törő Krisztina, Hegedüsné Kóró Ágnes, Gerse Imréné
Tagjai:
Tibol László, Horváth Teréz, Valkó Józsefné, Ács Atilla, Gerse Imréné, Kiss József, Ács-Gergely Andrásné, Dömötör Sándor, nagy Zoltánné, Szerencsés Istvánné.

A kuratórium tagjai tevékenységüket társadalmi munkában végzik, de a tevékenységük során felmerülő költségeket az Alapítvány megtéríti. A kuratórium szükség szerint, de évente legalább 3 alkalommal ülésezik.A kuratórium gondoskodik – az alapító okiratban rögzített céloknak megfelelően – a támogatások felhasználásáról.
Az elmúlt 20 év alatt az alapítók és a – zömmel- nagybajomi cégek, vállalkozók, magánszemélyek 27 millió 500 erer Ft-tal támogatták az Alapítványt.
Az első 7 és az utolsó 3 évet leszámítva ez több mint 1 millió Ft-ot jelentett évente.

Az adományozók évente ennyivel járultak hozzá a nagybajomi általános iskolás gyermekek testi lelki, szellemi fejlődéséhez.

A támogatásokat pályázatok útján nyerhetik el a tanulók, osztályközösségek, tanulócsoportok.

Az Alapítvány céljait figyelembe véve évente rendszeres támogatástv kapnak:
Tanév végén azok a tanulók, akik képességeiknek megfelelően jól teljesítettek tanulásban, sportban, közösségi életben
Csokonai-napokon rendezett versenyeken helyezést elért tanulók. A sportélet minden területén működő tehetséges csoportok (gyermeklabdarúgás, röplabda, ugrókötél).
Az erdei iskola programján részt vevő 6. osztályos tanulók.
Reméljük, ezzel hozzájárulunk ahhoz, hogy tanulóink megtanulják tisztelni és szeretni a természet szépségét, és ráébrednek a környezetvédelem fontosságára.
Minden évben jutalmazzuk a farsangi bálon legötletesebb jelmezbe öltözött ossztályokat.

Nagy örömmel támogatjuk testvérvárosaink kapcsolatait elmélyítő kirándulásokat. (Gyergyószárhegy, Schortens)

Szívesen támogatjuk a hazai kirándulásokat is, hiszen ez a hazaszeretetre nevelés nagyon fontos eszköze.
A rendszeres kérelmeken kívül gyakran érkeznek alkalmi pályázatok is, pl.: iskolai versenyek, tömegsport, gyermeknap, szakkörök, játszóházak költségeinek támogatására.

Minden pályázatot megpróbálunk érdemben támogatni, ha az nem ellentétes az alapítvány célkitűzéseivel, és rendelkezünk hozzá anyagi forrással is.Természetesen az alapítvány nem működne támogatók nélkül.Köszönettel tartozunk az iskola nevelőinek és diákjainak is, hiszen a Csokonai-est tartalmas produkcióival – szülőkön keresztül – ők is adományozókká váltak.Biztosak vagyunk abban, hogy valamennyien nemes célt támogatnak.
Aki gyermekeinek boldogulását segíti, az városunk jövőjét építi. Ezután is várjuk odaadó felajánlásaikat, anyagi segítségüket.

Az alapítvány számlaszáma:11743143-20000143
Adószáma: 19195513-1-14

Akik az elmúlt 20 év során befizetéseikkel a nagybajomi „Gyermekekért” Alapítványt támogatták (a névsor nem tartalmazza az adójuk 1%-át az Alapítvány számára felajánlókat):

Agrárgazdasági Zrt, Albertus János, Albertus József,  Általános iskola tanulóközössége Nagybajom, Adrosics Zoltán, Ács-Gergely András, Ács-Gergely Andrásné, Ács-Gergely Róbert, ÁFÉSZ, Babai Tamásné, Bakonyi Lajos, Ballér Jánosné, BALO Kft, Balogh József, Balogh Zsolt, Baloghné Szabó Ibolya, Bán Csabáné, Dr. Benus József, Bek László, Bek Rózsa, BOBO Kft, Bodri József, Bogdán János, Bognár Jánosné, Borbás László, BORONKA 2001 Kft, Buborék Bár, Bujbáczi Józsefné, Bunovácz Istvánné, Büki Béláné, Büki Imre, Czebei Gyula, Czebei Zoltánné, Czeferner József, Czeferner Józsefné, CZEFI Bt, Csermann-né Hober Erika, Csordás József, Dalovics Zsolt, Deák Varga József, Diákönkormányzat, Domján László, Dömötör Katalin, Dömötör Sándor, Ifj. Dömötör Sándor, Dömötör Sándorné, Erdei Sándor, Europa Pék Kft, Fajcsiné Sturm Ilona, Farkas László, Farkasné Zsobrák Ilona, Fekete Lajos, Fenyvesi József, FOCUS TRADE Kft, Galba József, Galba Józsefné, Galba Róbert, Garzó Józsefné, Gerse György, Gerse Imre, Gerse Imréné, Gönc Zsolt, Gyergyószárhegy Önkormányzata, Gyermek –és Ifjúsági Sportminisztérium, Gyermekotthon dolgozói, György D. József, György D. Sándor, Gyurkó János, Hegedüsné Kóró Ágnes, Horváth Éva, Horváth János, Horváth Józsefné, Horváth M István, Horváth Teréz, Horváth V. Zoltán, Ifj. Horváth V.Zoltán, Horváth Zoltán, Horváthné Kovács Ildikó, Horváthné Vancsura Ágota, Hujber Tamás, Huszár István, 5-ös Hárs Bt, Ifjúsági kör, Illlés Sándor, J.T. Ruhaipari Kft, Jusztusz Jakab, Kálmán Zoltán, Kányási László, Kaszás Kereskedelmi Kft, Király László, Király Lászlóné, Kiss Ágota, Kiss Anett Katalin, Kiss János, Kiss József, Kiss Lászlóné, Kiss Zoltán, Dr. Kocsis Gabriella, Kolunbán Ervinné, Dr. Kovács Józsefné, Kovács Ferencné, Kovács János, Kovács Zoltán, Kovácsné Horváth Mária, Kuckó János, Lancsák Sándorné, Lasán Tibor, Lovász Henriett, Major Tibor, Matyók János, MDF helyi szervezete, Meló Sándor, Ifj. Meló Sándor, METABOX Kft, Mezőfi Attila, NAFA Kft, Nagy Zoltán, Nagy Zoltánné, Nagybajom Város Önkormányzat Képviselő-testülete, Nagypál Olga, Nagypálné Tóth Mária, Nedevisc és Társa, Nedevics László, Nemesné Leiti Magdolna, Németh Gábor, Országgyűlés, OXO Kft, Palicskóné, PANNON OBST Kft, Papp Lajos, Patak Vendéglő, Pedagógusok, Pintér Zoltán, Pirka János, Pirka Lászlóné, Póth Gábor, Pozder Veronika, Rácz Jánosné, Dr Roth Erich, Rorth Erich, SÁFI KER Kft, SEFAG zrt. Nagybajomi Erdészete, Septe József, Septei Ildikó, Simon László, Somogy Megyei Önkormányzatt, Szabó Ernő, Szabó Ernőné, Szabó Péter, Szabó Tamás, Szabó Tamásné, Szaka László, Székelyi András, Szláveczné Kovács Krisztina, Szőke Attila, Sztracsek Ferenc, Szűcs Ferencné, Szülői Munkaközösség Nagybajom, Takarékszövetkezet Nagybajom Vidéke, Tálas Sándor, Tibol László, Tibol Lászlóné, Toldi János, Tóth Attila, Tóth József, TRIVERNET Bt, Üzemanyagkút Kft. Nagybajom, Valkó Józsefné, Vámosi Zsolt, Várhegyi Éva, Vass Attila, Vasvári János, Vasvári Jánosné, Vörös Józsefné, Zsoldos Márta Piroska.

Gerse Imréné a kuratórium elnöke

A cikk megjelent a Csokonai Hírharang II. évfolyam 1. különszámában.
Első része elhangzott a 2012. január 27-én tartott Alapítványi esten.

Kapcsolódó írások:

https://nagybajomfigyelo.wordpress.com/2012/01/03/husz-eves-a-nagybajomi-gyermekekert-alapitvany/
Írta: Kiss Zoltán
https://nagybajomfigyelo.wordpress.com/2012/02/02/husz-eves-a-nagybajomi-gyermekekert-alapitvany-2/
Írta: Gerse Imréné
https://nagybajomfigyelo.wordpress.com/2012/02/02/10-ev-a-gyermekekert-alapitvany-kuratoriumaban/
Írta: Ifj. Dömötör Sándor
https://nagybajomfigyelo.wordpress.com/2012/02/03/gyermekekert-alapitvany-2/
Írta: Törő Krisztina

 
3 hozzászólás

Szerző: be 2012. február 2. hüvelyk Uncategorized

 

Címkék: , , , , , , ,