RSS

cikk címkéhez tartozó bejegyzések

36. év után elköszönt a röplabda sikeredző Nagy Zoltán

NAGYBAJOMfigyelő:
2020. június 28.

Nagybajomban tegnap harminchat év után elköszönt a Zimmerei Schöner Nagybajomi DRC elnöke.

A közgyűlést Bartsch János a Somogy megyei Sporthivatal egykori igazgatója vezette. Elismeréssel beszélt Nagy Zoltánnak az elmúlt 36 évben országosan elért sikereiről, a jelenlévők figyelmét felhívta arra, hogy Nagybajom városának milyen rendkívüli országos elismertséget és hírnevet szerzett a röplabda sport területén.

Sporttársi és baráti tisztelete jeléül egy röplabdát adott át Nagy Zoltánnak, amelyet többek között Ludvig Zsolt a Magyar Röplabda szövetség főtitkára, Orosz Ferenc DIAMANT Kaposvár elnöke, Ősz Márta a Megyei Diáksport Szövetség titkára és két egykori tanítványa Miklai Zsanett és Horváth Alexandra is aláírt.

A közgyűlés Nagy Zoltán utódjának Major Zsuzsannát választotta. A vezetőségbe még Koczor Meló Edina, György Beáta és Györgyné Andricz Erzsébet került.

Nagy Zoltán a tevékenységét átfogó 15db albumot, fénykép albumokat, valamint egyéb relikviákat (serlegek, érmek) Major Zsuzsanna alpolgármesternek adja át.

Forrás: Nagy Zoltán leköszönő elnök

A LEKÖSZÖNŐ ELNÖK BESZÁMOLÓJA<<<

 
Hozzászólás

Szerző: be 2020. június 28. hüvelyk Hírek

 

Címkék: , ,

Kettős jubileum

NAGYBAJOMfigyelő:
2020.június 15.

Kettős jubileumot ünnepelhetnek városunk röplabdása lányai.
*
Az első magyar bajnoki címet Kecskeméten nyerték 1995. június 18-án.
 ” A Magyar Köztársaság Diákolimpia Bajnoka 1995″ a Nagybajomi Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola: Albertus Adrienn, Tormási Orsolya, Meló Edina, Major Zsuzsanna, György Dávid Anita, Galba Karina, Kiss Katalin, György Rita, Orsós/ Szekeres/ Gabriella.
Nevelőedző: Nagy Zoltán. Iskolaigazgató: Tibol László.
*
A második magyar bajnoki címet Kalocsán érdemelték ki 2005. június 19-én.
” A Magyar Köztársaság Diákolimpia Bajnoka 2005″ a Nagybajomi Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola: Miklai Zsanett, Csik Lili, Teller Dóra, Bánhidi Brigitta, Németh Kinga, Galba Alexandra, Bába Mónika, Orczi Mariann, Ignácz Edina. 

Nevelőedző: Nagy Zoltán. Iskolaigazgató: Dömötör Sándor.
*
Forrás: Csordás Zsuzsanna

 
Hozzászólás

Szerző: be 2020. június 15. hüvelyk Hírek

 

Címkék: , , ,

Vetélkedő a világhálón


Nagybajom képviselte Somogy megyét a szombaton rendezett országos online „Aludj máskor!” 24 órás vetélkedőn. Az “Alternaiv” Egyesület Bajomifi csapata a nyolcadik helyen végzett.
Szeptemberben már remélhetőleg hús-vér megyei vetélkedőt rendezhetünk!

 
Hozzászólás

Szerző: be 2020. június 8. hüvelyk Hírek

 

Címkék: ,

HORGÁSZVERSENY

Június 6-án (szombaton) kezdődött a V. Method Feeder Országos Bajnokság nagybajomi elődöntője

Az ország minden pontjáról érkeztek versenyhorgászok a nagybajomi Ötös-hárs halastóhoz, hogy megméressék magukat. A 60 benevező horgász között világbajnokokat és országos bajnokokat is köszönthetett Polyák Csaba, a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) versenybizottságától, Fülöp József elnök, a Somogy Megyei Horgász Szövetségtől és Pirka Mátyás polgármester, az önkormányzat részéről.

A reggeli sorsolást követően a horgászok elfoglalták helyeiket, és a beetetés után kezdetét vette a verseny. A vasárnapig tartó program tétje az októberi döntőbe történő bejutás. Nagybajom színeit hárman képviselik: Bunovácz Róbert, Fekete Zoltán és ifj. Meló Sándor nagybajomi versenyzőkért szoríthatunk, hogy ősszel az országos döntőben is képviselhesse valaki településünket.

Vasárnap zárult a horgászverseny. A versenyzők összesen 1351 kg halat fogtak.

Eredmények:

 

  1. Boldizsár Norbert Márk – Budapest

  2. Szabó Bence – Budapest

  3. Gyimesi Bence – Budapest

Az országos döntőbe 19 versenyző került.
Somogy megyét három versenyző képviseli: Zádori Péter, Gál Bence, Fekete Zoltán.

*

A rendezvény házigazdájának, a Nagybajom és Vidéke Horgász Egyesület munkájának köszönhetően az őszi döntő helyszíne is Nagybajom lesz.

 

EREDMÉNYEK (TELJES LISTA)

 

 
Hozzászólás

Szerző: be 2020. június 8. hüvelyk Hírek

 

Címkék: ,

Megemlékezés Nagybajomban

Június 4-én országszerte megkondultak a harangok a trianoni békediktátumra emlékezve, Nagybajomban ezzel vette kezdetét a szűkkörű megemlékezés.
Horváth András római katolikus plébános és Fejér István református lelkipásztor közös imádsága után Nagybajom Város Önkormányzata, intézményei és civil szervezetek helyezték el koszorúikat a nagybajomi Trianon-emlékkőnél.
Ezután a művelődési háznál egy hársfát ültettek el a szervezők a 100 éves évfordulóra emlékezve.

A trianoni békediktátummal a történelmi Magyarország nemcsak területének több mint kétharmadát veszítette el, hanem magyar nemzetiségű lakosságának közel egyharmadát is.
Erre emlékeztek meg ma Trianon túrájuk utolsó állomásaként Nagybajomban a Somogyi Motorosok is, akik szintén koszorút helyeztek el az emlékkőnél.

Fotókat készítette: Bertalan Henth

 
Hozzászólás

Szerző: be 2020. június 8. hüvelyk Hírek

 

Címkék: , ,

DDNP HÍREK – 2020. május 20.

Új feketególya fészek a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzetben


Néhány héttel ezelőtt a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi Őrszolgálatának tagja az igazgatóság Nagybajom-Homokpusztai állattartó telepén munkavégzés közben egy fekete gólya pár nászrepülését figyelte meg. A fokozottan védett madarak előszeretettel rejtik fészküket hatalmas, terebélyes tölgyfák alsó ágai közé. Az állattartó teleptől nyugatra található ilyen, és a korábbi években fészkeltek is ott fekete gólyák. A terület mostani átvizsgálása során azonban kiderült, hogy jelenleg ott nincs fekete gólya fészek.

Nagy meglepetésre, az állattartó teleptől délre húzódó – a tapasztalatok alapján jóval kevésbé ideális – égeresben figyelte meg távcsövével munkatársunk egy erdei fenyőn a fészekben kotló fekete gólyát.

Fotók: Nyemcsok Tamás (DDNPI_fekete_golya_1.JPG, DDNPI_fekete_golya_2.JPG, DDNPI_fekete_golya_3.JPG)

*

*

*

Atracélcincér – a „hűséges monofág”


Monofág fajoknak alapvetően az egyetlen ismert táplálékot fogyasztó fajokat nevezik. Számos ilyen rovarfaj található hazánkban is. Ez az életmód jellemzi a kis apollólepkét, amelynek hernyója a keltike fajokon fejlődik. A csalánoknak több ilyen fogyasztója is akad: a kis rókalepke, az atalantalepke, valamint több karcsúbagoly-, és medvelepke faj.

A fokozottan védett atracélcincér is beéri egyetlen tápnövénnyel, de kötődése nem korlátozódik kizárólag a táplálkozásra. Szinte teljes élete a védett kék atracélhoz kötődik.

Az áprilisban előbújó nőstények megtermékenyítésük után egy-két apró lyukat rágnak a növény szárára, és ezekbe helyezik el ugyancsak egy, vagy kettő petéjüket. A petéből még kora nyáron kikelő lárvák a növény gyökere felé rágják magukat. Ezt elérve késő nyáron, vagy ősszel bebábozódnak, és még a tél előtt kifejlődnek az imágók. Így telelnek át, majd a talaj felmelegedésével, és a növény virágzásával körülbelül egy időben bújnak elő rejtekükből. Ilyenkor is az atracélon töltik idejük nagy részét. Zavarásuk esetén tovább repülnek, vagy ha erre már nem marad idejük, – vagy hűvösebb időben erejük, – akkor egyszerűen levetik magukat a földre, ahol halottnak tettetik magukat egy ideig.

A hímek egyik atracélról a másikra szállva keresik a nőstényeket. Ha sikerrel járnak, általában a növényen történik a párzás is, így biztosítva évről évre a faj fennmaradását.

Szöveg és fotó: Bodó János (DDNPI_Atracélcincér.jpg)


Közös ellenségünk: a bálványfa

A koronavírus gyors terjedése felhívja a figyelmünket a globalizációval összefüggésbe hozható ökológiai problémákra is. A kontinensek közötti utazásokkal egy időben megkezdődött a növény- és állatfajok szándékos betelepítése és véletlenszerű behurcolása is. A nemzetközi kereskedelem, fuvarozás, utazás és a fokozódó turizmus következtében egyre több élőlény jut el természetes előfordulási területétől távoli helyekre. Egyes fajok kiválóan alkalmazkodnak új környezetükhöz, és természetes ellenségek hiányában az őshonos fajokat kiszorítva hódítanak meg hatalma területeket, foglalnak el és alakítanak át természetes élőhelyeket.

Legagresszívabban terjedő, és így a legtöbb problémát okozó özönfajaink egyike a mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima). A köznyelvben – tévesen – ecetfaként is emlegetett faj Kínában őshonos, Európában díszfaként kezdték ültetni a 18. században. Egyenes, szürke törzséről, nagyméretű, szárnyasan összetett leveleiről és jellegzetes, kellemetlen szagáról könnyen felismerhető.
Nagyon gyorsan terjed, a talajban nitrogén-felhalmozódást idéz elő, ráadásul olyan anyagokat juttat a környezetébe, amelyek gátolják más növények növekedését. Ennek következtében a bálványfa körül rövid időn belül megritkul az őshonos növénytakaró és gyomfajok (csalán, ragadós galaj, bodza) kezdenek el megtelepedni. A termőhelynek ez a kedvezőtlen átalakulása csak nehezen és költségesen visszafordítható folyamat.

A bálványfa elleni védekezés csak úgy lehet hatékony, ha megelőzzük tömeges megjelenését. Mivel általában zavart területeken jelenik meg és onnan terjed a messze repülő magok, vagy a rendkívül intenzíven növekedő gyökérsarjak segítségével, sokszor a településekről, építkezések környezetéből, kiskertekből kerül a természetes élőhelyekre.

Sokat tehetünk terjedésének megállítása érdekében, ha a kikelő egyedeket azonnal kigyomláljuk!
Megerősödött állományait már csak folyamatos, többszöri permetezéssel, sorozatos sarjkenéssel és fainjektálással lehet elpusztítani. Ez a vegyszeres kezelés azonban költséges, további környezetterhelést jelent és hatékonysága sem garantálható minden esetben.
*
A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság a GRASSLAND-HU LIFE integrált projekt partnereként támogatást nyert több értékes gyepterület természeti állapotának javításához. Egyik projektelemként a Szársomlyó fokozottan védett gyepterületein is terjedő bálványfa visszaszorítása érdekében végzünk beavatkozásokat. Az eredmények hosszú távú megőrzéséhez azonban elengedhetetlen fontosságú, hogy a környező szőlők, kertek tulajdonosai szintén gondoskodjanak a területükön megjelenő bálványfaegyedek eltávolításáról.

Szöveg és fotók: Dévényi Borbála (DDNPI_balvanyfa_1.jpg, DDNPI_balvanyfa_2.jpg, DDNPI_balvanyfa_3.jpg)

 
Hozzászólás

Szerző: be 2020. május 20. hüvelyk Hírek

 

Címkék: ,

BÉKALENCSE – március

A KÉPRE BÖKVE OLVASHATÓ A BÉKALENCSE MÁRCIUSI SZÁMA

 
Hozzászólás

Szerző: be 2020. április 1. hüvelyk Hírek

 

Címkék: ,

24. Lukáts István lábtenisz emléktorna

NAGYBAJOMfigyelő:
2020. március 03.

Kicsit késve, de mindenkit megvárva, szombaton ismét  lábteniszezőkkel, telt meg a városi sportcsarnok Nagybajomban.
Az ország különböző szegletéből érkeztek ismét játékosok, többnyire a régiek, de ismét köszönthettünk újakat is.
Két kategóriában csaptak össze a párosok, s mindegyikben nagy élvezetes mérkőzéseket láthattak a résztvevők.
A szenior kategóriában, ismét megállíthatatlanok voltak az előző évi bajnokok, akik minden mérkőzésüket nyerték. Igazából a dobogó két alsó fokáért volt csata, ahol a volt bajnok Kántorék őrülhettek, a második helynek, de a harmadik helyezettek sem szomorkodtak.

50 Év feletti

1 Korányi A – Földesi I
2 Kántor I – Kun József
3 Halmos Gy – Fülep Gy        

A nyílt kategóriában 12 páros indult, amelyen a csoport meccsek után kezdődött az igazi küzdelem az egyenes kieséses szakaszban.
Nagy küzdelmek, szép megoldások, a rutinos idősebbek, s a fiatalok küzdelmeit láthattuk.
A harmadik helyet két páros kapta megosztva, amelyet sportszerűen Dörnyei Gabiék mérkőzés nélkül megnyerhettek volna, mivel az ellenfelük testi épségét féltve nem játszották le.
A döntő után, az újdonsült bajnokkal beszélgetve, egy fabatkát nem adott volna a győzelmükre a torna kezdetén.
A döntő hatalmas küzdelemben dőlt el, amely nekem is szívmelengető, mert valamikor nem nagyon rég, öcsike nálunk kezdett el játszadozni, s társával most először a csúcsra értek.

Végeredmény Nyílt kategória

1  Farkas G – Slavecz I
2  Orbán Á – Szabó A
3  Dörnyei Gábor – Kristóf György
3 Suhajda Z – Varga T

A nap folyamán emlék koszorút helyeztünk a temetőben Pisti  sírján, majd a sportcsarnok előtti kopjafánál, Doki sírjára is.
A díjakat, Lukáts Istvánné Katika adta át, a helyezetteknek.

Köszönetet szeretnék mondani.
Nagybajom város önkormányzatának, Grinovicz Gyöngyinek Nagy Gábor és feleségének Veronikának, Boldizsár Bélának, Tóth Árpád id Slavecz Istánnak, Dani Zsoltnak , Czebei Zoltán és családjának, és nem utoljára Dörnyei Gabinak, hogy hozzá segítettek, a torna, zökkenő mentes lebonyolításában.

Véber László

 
Hozzászólás

Szerző: be 2020. március 3. hüvelyk Hírek

 

Címkék: , , ,

Békalencse – 2020. február

*
*
Megjelent a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságának hírlevele a BÉKALENCSE.

A hírlevél két cikkét itt olvashatják:

A BÉKALENCSE aktuális száma <<<

 
Hozzászólás

Szerző: be 2020. február 29. hüvelyk Hírek

 

Címkék: ,

DDNP – Természetvédelmi hírek – 2020. január 21.

NAGYBAJOMfigyelő:
2020. január 20.

Segítség a ragadozómadaraknak
A téli időszakban a takarmánytermesztés céljára szolgáló lucernatáblákon könnyen felszaporodik a rágcsálóállomány. Ezeken a területeken, például a Duna-Dráva Nemzeti Park somogyudvarhelyi szakaszán úgynevezett T-fák kihelyezésével segítjük a ragadozómadarak  táplálékszerzését. A kb. 3 méter magas beülőfák leshelyként s egyben pihenőhelyként szolgálnak. Szívesen használják az egerészölyvek, vörös vércsék. Ily módon két legyet ütünk egy csapásra: irtószerek használata nélkül érhetjük el a rágcsálók gyérítését, ugyanakkor megkönnyítjük védett ragadozómadaraink téli zsákmányszerzését.

Szöveg és képek: Mezei Ervin

„Lihogók” ritka vendége
Téli fagyok idején állóvizeink többsége befagy. Ám gyakran előfordul, hogy a tavakon telelő récék, szárcsák, hattyúk a víz egy részét jégmentesen tartják. A tó egy részén összegyűlnek, és folyamatos úszással, bukdácsolással mozgatják a vizet, amely így nem tud befagyni. A madarak ilyen módon a fagyos időszakok idején, akár több héten keresztül is biztosítani tudják maguknak a táplálkozási lehetőséget. Ezeket a madarak által fenntartott jégmentes foltokat lihogóknak hívjuk. A szemfüles madarász időnként felkeresi ezeket a helyeket, ugyanis a gyakori fajok között néha ritkább madarakat is meg lehet figyelni. Ez történt január közepén egy dél-zselici halastónál is, ahol egy tőkés récék, szárcsák, bütykös hattyúk által fenntartott lihogón egy tojó kis bukó tűnt fel. Ez a kistermetű réceféle Európa és Ázsia északi területeinek fenyőövében fészkel, de a telet délebbre tölti. Szórványosan a Kárpát-medencében is megjelenik, ahol főként a nagyobb folyóinkon, mint a Duna és a Dráva, vagy a Balatonon látható. Azonban, mint ez a megfigyelés is bizonyítja, időnként a kisebb tavakon is feltűnik. A kis bukó (Mergus albellus) Magyarországon védett faj, természetvédelmi értéke 50.000 Ft.

Szöveg és kép: Völgyi Sándor

 

Madarászni zord időben is érdemes!


Gondolhatnánk, hogy a madármegfigyelés meleg idős elfoglaltság, de ez nem teljesen igaz. A madarászok és a természetvédők dolgát is megkönnyíti a télen kialakuló lihogókon végzett madárfelmérés. Lihogónak nevezzük az álló, vagy csak lassan áramló vizeink jegesedése után, a madarak által fagymentesen tartott vízfelületeket. Az úszni képes szárnyasok tavaink egy-egy pontját kiválasztva folyamatos mozgásukkal keverik az vízfelszínt, így az nem képes megfagyni. A madarászok nagy örömére ilyen esetekben több száz, néha ezernél is több egyed koncentrálódik a kifürdött területek környékén. A szabad vízfelületek megtartása fontos, hiszen télen a nagy folyóink és gyorsfolyású patakjaink mellet, csak ezek a lihogók nyújtanak védelmet vízimadarainknak a ragadozók elől. Ahogy a tél egyre jobban megmutatja zord arcát, madaraink élettere egyre beszűkül, így igazán kuriózumnak számító madárfajok is megjelenhetnek a lihogók környékén, az ornitológusok és az érdeklődők legnagyobb örömére.

Szöveg és kép: Daróczi Zsolt

A híreket illusztráló fotók az alábbi linken találhatók meg, szintén szabadon felhasználhatók:
https://www.dropbox.com/sh/co74irnvl60h9m4/AACjlTei_EvqxZPUFFyns6_Za?dl=0

 
Hozzászólás

Szerző: be 2020. január 21. hüvelyk Hírek

 

Címkék: ,