RSS

Eredmény: ‘virág benedek’

185 éve halt meg Virág Benedek

NAGYBAJOMfigyelő:
2015. január 23.

Kedden volt Gyergyai Albert, tegnapelőtt Tibol László születésnapja, tegnap ünnepelte az ország a Magyar Kultúra Napját, mely a Himnusz születéséhez kötődik.
viragbenMa a nagybajomiak  Virág Benedekre emlékeznek. (Mivel születésének dokumentált körülményeit nem ismerjük, ezért halála napján: január huszonharmadikán.)

Az alábbi mondatok a Nagybajom Figyelőben jelentek meg 2010 január 12-én „A feledett Virág Benedek” című írásban:

„1754-ben született és 1830 januárjában halt meg a szerzetes, világi paptanár, korának legnagyobb, a késői korok meghatározó ódaköltője, a „magyar Horác”.
Korának óriási tekintélye volt. Mindenki kikérte véleményét, aki számított a hazai kultúrában. Tanácsait meghallgatták. Budai otthonában felkereste többek között Berzsenyi és Csokonai is.
Születését nem anyakönyvezték…
…Így nem tudjuk azt, hogy Nagybajomban, vagy Dióskálon született-e. Ő maga erről így ír: „Ott születtem, hol a bajt nagyban osztogatják”…
…De nem ez a fontos. Az fontosabb, hogy mely települések érzik magukénak. Legyen az Dióskál, Nagybajom, Nagykanizsa, Pécs, Székesfehérvár, vagy Pest-Buda.
Egy biztos: haza Nagybajomba jött. Nagybajomba a Fő utca és a Jákói utca kereszteződésében lévő „dombon” lakó szüleihez.”

Kiss Zoltán

Reklámok
 
Hozzászólás

Szerző: be 2015. január 23. hüvelyk Hírek

 

Címkék: , , ,

A feledett Virág Benedek

NAGYBAJOMfigyelő:
2010-01-12.

Nagybajom számára évfordulókban január a leggazdagabb hónap. Ebben a hónapban született Gyergyai Albert és Tibol László. Ebben a hónapban halt meg Csokonai Vitéz Mihály, 190 éve Pálóczi Horváth Ádám, rá 10 évre Virág Benedek.

Közülük idén ismét a méltatlanul feledett példaéletű Virág Benedekről emlékezem.

Virág Benedek

Virág Benedek


1754-ben született és 1830 januárjában halt meg a szerzetes, világi paptanár, korának legnagyobb, a késői korok meghatározó ódaköltője, a „magyar Horác”.

Korának óriási tekintélye volt. Mindenki kikérte véleményét, aki számított a hazai kultúrában. Tanácsait meghallgatták. Budai otthonában felkereste többek között Berzsenyi és Csokonai is.

Születését nem anyakönyvezték. „Trehány volt az atya” (pap), akinek anyakönyvezni kellett volna, mondotta egy ma élő pályatársa*.
Így nem tudjuk azt, hogy Nagybajomban, vagy Dióskálon született-e.  Ő maga erről így ír: „Ott születtem, hol a bajt nagyban osztogatják”.
A Honismeret c. lap 2000/3-as számában Horváth Júlia „Virág Benedek és kortársai”** című cikkében így ír:
„Ma már tudjuk, hogy Virág Ádám Ignác*** Dióskálon született 1754-ben, s miután apja a jobbágyi kötelékek alól feloldoztatott, 1769-ben családjával Nagybajomba költözött.”
Erre hivatkozva a Magyar Nemzet egyik újságírója az elmúlt valamelyik évben így vélekedik: Eldőlt, hogy hol született Virág Benedek.
Nem tudom, hogy a Honismeret cikkének írója milyen dokumentumra hivatkozik. De pl. egy jobbágyi felszabadító levél dátumából, egy jóval később kihelyezett emléktáblából nem lehet következtetni egy ember születési helyére.
Az egyik földesúr a jobbágyot kölcsönadhatta egy másiknak.
Hogy ki hol születik a születés pillanata dönti el, nem a vélekedés.
De nem ez a fontos. Az fontosabb, hogy mely települések érzik magukénak. Legyen az Dióskál, Nagybajom, Nagykanizsa, Pécs, Székesfehérvár, vagy Pest-Buda.
Egy biztos: haza Nagybajomba jött. Nagybajomba a Fő utca és a Jákói utca kereszteződésében lévő „dombon” lakó szüleihez.
Édesapja ügyes kezű kovács volt a Sárközy uradalomban. Így Sárközy kastély közvetlen szomszédságában mindig kéznél volt, ha javítani kellett a hintót.

Furcsa módon az anyanyelv változása felejtette el irodalmi munkásságát, melynek ápolásáért korában annyit tett.

* Vesd össze a ma élő pályatárs írásaival:
CREDO 2006. szeptember 2-3 oldal
CREDO 2006. október 2-3 oldal
CREDO 2013. január

**
Horváth Júlia: Virág Benedek és kortársai, Honismeret 2000/3
***Szerzetessé szentelésekor kapta a Benedek nevet


Kiss Zoltán

Figyelmükbe ajánlom:

Tabán-anno:TÉNYEK, TALÁNYOK,TÉVHITEK ÉS TÉVEDÉSEK VIRÁG BENEDEK KÖRÜL
http://taban-anno.blogspot.hu/2013/12/tenyektevhitek-es-tevedesek-virag.html
(2013.12.30.)

**Horváth Júlia: Virág Benedek és kortársai, Honismeret 2000/3
http://www.vjrktf.hu/carus/honisme/ho000343.htm

Nem érhető el (2013.08.18.) ( a szerk.)

Virág Benedek – linkgyűjtemény, Nagybajom Figyelő
https://nagybajomfigyelo.wordpress.com/2008/01/30/virag-benedek/

 
2 hozzászólás

Szerző: be 2010. január 12. hüvelyk Uncategorized

 

Címkék: , , , ,

Virág Benedek

Nagybajom:
2008-01-30.

Ma, vagy egyes források szernit egy hete múlt annak, hogy százhetvennyolc esztendővel ezelőtt halt meg Virág Benedek.
Nem az a fontos, hogy hol született, hol élt, hol halt meg, hanem az, hogy egy település mennyire tekinti magáénak, és mennyit tesz azért, hogy neve fenn maradjon.

Virág Benedek
1775-ig Virág Ádám (Dióskál, Zala vm.?, 1754. – Buda, 1830. jan. 23.? 30?)

Paptanár, költő, műfordító, történetíró, a magyar ódaköltészet első mestere. A kor legnagyobb ódaköltője.  Berzsenyi Dánielig ő volt a magyar ódaköltészet legjelentékenyebb alakja. Kortársai „magyar Horácnak” (Horáciusz) nevezték a tabáni poétát. Jobbágycsaládban született. Gyermekéveit Nagybajomban töltötte. Egyes állítások szerint itt született.

Élete, munkássága
Szülőhelye bizonytalan, a legtöbb forrás dióskálinak tekinti, a templom falára 1930-ban elhelyezett emléktábla is ezt állítja. Gyermekkorát részben itt, részben Nagybajomban töltötte, tanulmányait a nagykanizsai és a pesti piaristáknál végezte, 1775-ben pálos szerzetes lett. Pesten teológiai és bölcsészeti tanulmányokat folytatott. Székesfehérváron tanár, majd világi pap, nevelő, három évtizeden át nyugdíjából szerény viszonyok közt Budán élt. Kedves egyéniségével, verseivel, műfordításaival nagy tekintélyt szerzett magának. Főleg a Magyar századok c. nagy történelmi műve gyakorolt maradandó hatást a reformkor elejének közgondolkodására.
http://zalai.dfmk.hu/zalaiak?p=876

Honművész: 1836. szept.01. 70.sz. (553. oldal)

A Pesti Hírlap Lexikona (Bp. A Pesti Hírlap kiadása 1937.)
(Nagybajom, nk., Somogy vm., kaposvári j., 5412 l., vasút, posta, távíró. Virág Benedek szülőfaluja.)
http://epa.oszk.hu/00000/00030/00180/datum04260/cim204261.htm
http://hu.wikipedia.org/wiki/Vir%C3%A1g_Benedek

http://mek.niif.hu/01100/01149/html/viragben.htm

http://enciklopedia.fazekas.hu/eletrajz/Virag_Benedek.htm
http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/irodtud/magyarir/html/viragben.htm
http://www.mimi.hu/magyarok/virag_benedek.html
http://www.vjrktf.hu/carus/honisme/ho000343.htm
http://nagybajomfigyelo.freeblog.hu/search/vir%c3%a1g+benedek/

Intreneten olvasható művei:
Magyar Elektronikus Könyvtár:
http://mek.niif.hu/01100/01120/01120.htm
http://mek.niif.hu/04900/04919/html/

Virág Benedek Békesség óhajtás: 1801. esztendő című versét Kodály Zoltán azzal tette ma is ismerté, hogy 1953-ban megzenésítette.

VIRÁG BENEDEK: BÉKESSÉG-ÓHAJTÁS

Szállj le felséges palotád egéből
Béke! mennyeknek koronás leánya!
Szállj le, s Európánk mezején jelenj meg
Már valahára!

A vadon Marsnak dühödött kezéből
Üsd ki dárdáját: raboló vitézit
Puszta honnyoknak telekére vissza
-Menni parancsold.

Ily soká tartó viadal piaccán
A szeled lelkek fene tigrisekké
Válnak, elszokván az igaz, s az érző
Emberi szívtől.

A dühösséggel keresett dicsőség
Vesszen el, Músám szabadon kiáltja:
A borostyánág, ha vereslik, undok
Címer előttem.

Szállj le! s vigasztald meg az árvaságot,
Béke, mennyeknek koronás leánya!
Hajh! sok országok szava kér, jelenj meg
Már valahára.

Kodály Z.: Gömöri dal és Békességóhajtás / Wish for Peace Vox Humana Choir of Vác (HUN), conducted by József Maklári in 1976.
http://www.youtube.com/watch?v=v1dEU5Qt_lw

A feledett Virág Benedek, Nagybajom Figyelő: 2010.01.12.

Tabán-anno:TÉNYEK, TALÁNYOK,TÉVHITEK ÉS TÉVEDÉSEK VIRÁG BENEDEK KÖRÜL
http://taban-anno.blogspot.hu/2013/12/tenyektevhitek-es-tevedesek-virag.html
(Bejegyezve:2013.12.30.)

Szerkesztette: Kiss Zoltán

 
8 hozzászólás

Szerző: be 2008. január 30. hüvelyk Uncategorized

 

Címkék: , ,

NAPTÁR – 2017. január, Nagybajom

NAGYBAJOMfigyelő:
2017. január 14. Frissítve: 2017.01.19. 20:28

Január 14. szombat
10:00
A megyei U 15 leány futsal bajnokság fordulója
Nagybajom Sportcsarnok

Január 20. péntek
Gyergyai Albert születésnapja
A NAGYBAJOMI KÖNYVTÁR INTERNETES KVÍZ JÁTÉKA
FELHÍVÁS:
http://nagybajom.hu/hu/?p=4836

Január 21. szombat
Tibol László születésnapja

Január 22. vasárnap
A Himnusz születése
a Magyar Kultúra Napja

Január 23. hétfő
Virág Benedek  halálának napja

Január 28. szombat
Csokonai Vitéz Mihály  és Pálóczi Horváth Ádám halálának napja

 
Hozzászólás

Szerző: be 2017. január 14. hüvelyk Hírek

 

Címkék: , ,

Januári évfordulók

NAGYBAJOMfigyelő
2014. január 19.

 

JAN3

Nagybajomhoz, Nagybajomhoz is köthető évfordulók minden év januárjában:

  • 1893. január 20-án Nagybajomban született és itt élte gyermekkorát a nagybajomi temetőbe alussza örök álmát Gyergyai Albert irodalomtörténész, egyetemi tanár, író, műfordító, az irodalomtudomány doktora, háromszoros Baumgarten-díjas, Állami díjas, a francia Becsületrend tulajdonosa, Nagybajom első díszpolgára, aki egész életében ragaszkodott Nagybajomhoz, a nagybajomiakhoz.
  • 1940. január 21-én Nagybajomban született itt élte egész életét, a nagybajomi temetőbe nyugszik Tibol László tanár, festőművész, szakfelügyelő, az általános iskola egykori igazgatója, tanítványok nemzedékeinek Laci bácsija, kollégái és ismerősei Lacija, aki életét a közösségnek szentelte.
  • 1823. január 22-én tisztázta le a Himnusz-t Csekén Kölcsey Ferenc. Január 22. 1989 óta a Magyar Kultúra Napja.
  • 1830. január 23-án Pest-Budán a Tabánban halt meg a nagybajomi születésű Virág Benedek szerzetes, világi paptanár, korának legnagyobb, a késői korok meghatározó ódaköltője, a „magyar Horác”.
    Korának óriási tekintélye volt. Mindenki kikérte véleményét, aki számított a hazai kultúrában. Tanácsait meghallgatták. Budai otthonában felkereste többek között Berzsenyi és Csokonai is.
     
  • 1805. január 28-án halt meg Debrecenben Csokonai Vitéz Mihály a magyar irodalom egyik legjelentősebb, a magyar felvilágosodás legnagyobb költője. Akit Pálóczi Horvát Ádám hívott Nagybajomba, ahol 1798 júniusának végétől 1799 májusának végéig tartózkodott – Sárközy István marasztalására.
  • 1820. január 28-án halt meg Nagybajomban a „szittya magyar” Pálóczi Horváth Ádám. A nagybajomi temetőben ismeretlen helyen nyugszik. Polihisztor volt, értett a matematikához, csillagászathoz, kémiához és alkémíához, filozófiához és lélektanhoz; foglalkozott történeti kutatásokkal, néprajzzal és földrajzzal, s mindennél nagyobb szenvedélye volt a “régiségek” felkutatása a szokások, példabeszédek, versek és a dalok hagyományában. Első népdalgyűjtőnk. Az ő hívására jött Nagybajomba Csokonai Vitéz Mihály aki Debrecenben iskolatársa volt.

Források: a hivatkozott linkek

 
Hozzászólás

Szerző: be 2014. január 19. hüvelyk Uncategorized

 

Címkék: , , ,

Link, linkek – címke, címkék – email, elérhetőség, cím

Linkek
• IDEGENVEZETÉS
• ORVOSI ÜGYELET
• SZÁLLÁS,VENDÉGLÁTÁS
• GÓLYA kamera. Felhasználónév/jelszó: nagybajom
• NAGYBAJOMI ONLINE HÍREK
• SZENNYVÍZBERUHÁZÁS
• iWiW blog
• Nagybajom történelméből
• Nagybajom honlapja
• Nagybajomi Általános Művelődési Központ honlapja
• Nagybajom időjárása
• Nagybajom.linkpark
• Nagybajom.lap.hu
• Bajom TV
• Bajomi Krónika
• CREDO tartalom CREDO plébánia
• Nagybajomi alapítványok
• MALACHIT FÜRDŐ-Nagybajom
• Múzeum
• Boronka
• Sárközy
• Pálóczi
• Csokonai
• Virág Benedek
• Gyergyai Albert
• Tibol László
• HANGOSÍTÁS
Visszalépés: régi http://nagybajomfigyelo.freeblog.hu/
új                  https://nagybajomfigyelo.wordpress.com/

Címkék
beszéd, blog, cikk, CREDO, CsokonaiHírharang, dokumentumok, fotó, Gyergyószárhegy, Hírek, interjú, irodalom, IvancsicsIlona, kézilabda, kultúra, labdarúgás, mézeskrémes, program, recept, rendőrségi, riport, röplabda, Schortens, sport, SzabóRoland, Szárhegy, színház, testvértelepülés, túra, VelikaPolna, vers, videó, zene

E-mail
nagybajomfigyelo@gmail.com

 
Hozzászólás

Szerző: be 2013. március 14. hüvelyk Uncategorized

 

Címkék:

Idegenvezetés Nagybajomban – nem csak turistáknak

NAGYBAJOMfigyelő:
2013. február 20. Utoljára frissítve 2017.05.14. 23:12

Bevezetés

A címet illetően magyarázattal tartozom. Mi az, hogy nem csak turistáknak?
Az alábbi összeállítást oktatási anyagnak szánom, amit az alsó tagozatos, felsős, középiskolás, egyetemista, az egyszerű érdeklődő egyaránt tud használni, esetleg saját elképzelései szerint továbbfejleszteni, kiegészíteni. Hátránya, hogy időnként felújításra szorul, mivel a hivatkozott anyagok elérési címe megváltozik, vagy lekerülnek az internetről és ilyenkor a böngésző 404-es hibát jelez, pl. egyes szolgáltatóknál ilyesmit ír ki: 
”Azt a fűzfánfütyülő rézangyalát!
Ön belefutott egy 404-es hibába, azaz az oldal, amelyet keres, nem található…”

Fejezetek Nagybajom történelméből (Ismereteit bővítheti, ha a pirossal  szedett mondatokra, mondatrészekre klikkel!)

A város múltja és jelene

(A Zselic Vidékfejlesztő Közhasznú Egyesület Turisztikai Portálja Nagybajomról)

Idegenvezetés Nagybajomban és Nagybajom határában (Az objektumok helyei Nagybajom város A4-es méretű térképén

Virtuális kirándulást tehet a városban, ha követi a GOOGLE utcaképeit. (Az utcaképek megjelenítése:klikk az aktuális GOOGLE utcaképre, klikk a zöld nyílra, klikk a fényképre. Mozgás az utcán)

Autóval Kaposvár felől érkezve Kiskorpádot, Pálmajort elhagyva az első majdnem derékszögű kanyar jobb oldalán megpillantja az utazó a II. világháborús szovjet emlékművet [térkép: 1]. (1945, Andrássy Kurta János – Az alkotó fia szerint a szobor 1946-ban készült.)1. Az emlékmű előtt parkoló van, ahol több autóbusz is elfér egymás mellett. (Negyven éven keresztül egy évben kétszer – április 4-én, és november 7-én ide vonult ki hosszú tömött sorokban, kötelezően, minden nagybajomi „piros nyakkendős” diák, intézményi dolgozó és gazdasági egységi dolgozó zászlókat lengetve, transzparenseket cipelve és énekelve.) /GOOGLE utcaképek: II.világháborús szovjet emlékmű/

A második kanyar után a városba (2001-től város) érve rögtön baloldalon (Fő u. 2.) az első telek melynek fenyőfákkal takart telkén állt a Sárközy uradalom kovácsműhelye és kovácsának háza [térkép: 2]. Itt gyermekeskedett, ide járt haza Virág Benedek. /GOOGLE utcaképek: Virág B/ Nem messze áll ugyancsak bal oldalt – az utcafrontnál beljebb – Sárközy István kastélya, mely otthont ad a Sárközi István Helytörténeti Múzeumnak [térkép: 3] előtte a parkban Sárközy István kőből készült mellszobra(2005, Orosz Gergely szobrászművész alkotása). Az épület mögött gondozott II. világháborús német katonai sírok találhatók. Az udvaron álló haranglábat Székelyfi József faragta. Érdemes hosszabb időt szánni a gyűjtemény megtekintésére. Célszerű azonban a látogatás időpontját a múzeum vezetőjével telefonon egyeztetni. – +36 (82) 357-171

(Szakszerű vezetést kapnak Deák Varga Józseftől.) /GOOGLE utcaképek: Sárközy kastély/

A Fő utca következő kanyarja – a Csokonai utca kereszteződése – után jobbra áll a Mózsa féle családi ház [térkép: 4] (Fő u. 37.), ahol Mózsa Szabolcs (radiológus) élte önfeledt gyermekkorát. /GOOGLE utcaképek: Mózsa Sz/

A Fő téri körfogalom előtt rálátunk a nagybajomi városházára (Fő u. 40.)  [térkép: 6], /GOOGLE utcaképek: városháza/, melyet 1902. október 4-én avattak fel, mint községházát. Az épületet 2006-ban építették át. Az I. világháborús emlékmű*6  [térkép: 5](1926-ban leplezték le Farkas Béla (1885-1945) szobrászművész alkotását, melyet Chovanetz János öntött bronzba2). Nagybajom Főterén a körforgalom közepén áll.  Hat fényképet találnak róla a  Nagybajom oldalán a következő weboldalon: http://www.magyarhosok.hu/

/GOOGLE utcaképek: I. világh. eml. /

Kaposvár felől érkezve a körforgalom jobb oldalán (Fő utca 73 sz. alatt) 2013-ban nyílt meg a Nagybajomi Alkotó Művészház és Galéria állandó és időszakos kiállításokkal. Információ: 06 20 33 49 310 (Nagy Erika művelődésszervező)

A város végéig a Fő utca folytatódik.

A város végén, az út jobb oldalán, található a temető [térkép: 7], mely területén volt valamikor a település várárokkal is megerősített temploma. A temető néhány még ma is látható kopjafájáról nevezetes. Tisztelői a bejárati út mellett balról a ravatalozó közelében találhatják Gyergyai Albert sírját*6   [térkép: 7]. /GOOGLE utcaképek: temető(A KÉPET FORGASD EL KB: 180 fokkal)/ (A temető mellett parkolhatnak, vagy a temető város felőli sarkával szemben a Kaiser vendéglő nyújt parkolási, étkezési lehetőséget.) térkép: 22] /GOOGLE utcaképek: Kaiser vendéglő/ A városon kívül – jobbra – út vezet a termálfürdő felé, mely mellet van az 1956-os forradalom Mártírjainak kopjafája [térkép: 8](2000)és aThermal Villapark emlékköve [térkép: 8](2000). Az emlékmű a Boronka Termálfürdő és Villapark beruházásainak részeként az első Széchenyi terven nyert támogatással az akkori többségi tulajdonos elképzeléseinek megfelelően létesült. (“Boronka” Thermal Villapark Beruházó és Ingatlanforgalmazó Rt.  többségi tulajdonosa Balogh Gyula.) A területen olajkutatás során meleg vizet találtak.1967-ben nyitotta meg kapuit a fürdő két melegvizes medencével. Községi pénzekből és sok társadalmi munkával épült. Így létesült még egy hideg vizes 25 méteres úszómedence is. A fürdő 1994-ig működött. Ezt vásárolta meg az előbbi beruházó többségi tulajdonosként. 2004-ben nyitották meg a fürdőt, most már fedett medencével is. Jellemző a kivitelezésre, hogy a víz melegítését villannyal oldották meg. A beruházás nem fejeződött be. A vállalkozás két év múlva csődbe ment. Hosszas huzavona után az orosz többségi tulajdonú TIMAX Kft. vásárolta meg jóval áron alul. Banki garancia híján az alapkőletétel után elnyert támogatás mellett a fölújítási munkákat leállította, a fürdőt árulja. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy Nagybajomnak máig sincs szennyvízhálózata.(A tervek) A kereszteződést elkerülve baloldalon a lepusztult és lepusztított zsidó temető mellett hajt el az autós. Mindezekért a Nagybajomon keresztülutazóknak a gépkocsikból sem kell kiszállniuk.

Térjünk vissza Nagybajom főterére, tegyünk egy körsétát a kisvárosban.

A Kossuth Lajos utca elején áll az új református templom*6   [térkép: 9] (1989) mely az Ybl díjas Szigetvári György tervei alapján készült. A székely kaput [térkép: 9], a templom oszlopait Székelyfi József kaposfői asztalosmester készítette 1990-ben. A templom oszlopainak másik részét a nagybajomi Ács Jebektor Józsi bácsi faragta. A gyülekezet sokat köszönhet Ács Busa Jánosnak, aki az építkezés motorja volt. A templom mögötti parókián gyermekeskedett Várady Zoltán. ( Svájcban élő, praktizáló érsebész. Az egész világon alkalmazott, róla elnevezett lézeres visszér eltávolítási módszer kidolgozója.) Ugyancsak a templom mögött látható a régi templom maradványa, mely villámcsapás következtében leégett (1986). Meghagyták a bejárat felőli homlokzatot, a templom alapjai közötti részt pedig térkövekkel burkolták. A terület ideális szabadtéri előadások tartására. A II. világháborús emlékmű*6   [térkép: 10] (1991-93.)  a Trianon emlékmű*6vel [térkép: 10]együtt a Fő téren a Kossuth Lajos utca elején áll (felsorolva Nagybajom katonai, polgári és zsidó áldozatait) Fényképet találnak róla a  Nagybajom oldalán a http://www.magyarhosok.hu/ web oldalon.

A II. világháborús emlékmű tetején lévő sólyom Gera Katalin szobrászművész munkája. A Trianon emlékmű kövét a siklósi kőbánya adományozta a településnek. Nagy- Magyarország körvonalait Gschwind András kaposvári alkotó véste kőbe 2006-ban.

Kossuth L. u.1. szám alatt az udvarban a gyalogjárda mellett találják Csokonai Vitéz Mihály [térkép: 11] mellszobrát,1976. június 6-án avatták, alkotója Rátonyi József.3Az udvarban van a régi iskola épülete, mely az egyik Sárközy (Jenő) család kastélya volt és emléktábla [térkép: 11]hirdeti, hogy itt állt Pálóczi Horváth Ádám     kastélya*6. Az iskola udvarában található az általános iskola kollégiuma, mely iskolai szünetekben turistajellegű szállást [térkép: 11]

biztosít az ideérkezőknek. /GOOGLE utcaképek: ref. templom, paplak, II. világháborús e., Trianon e, Pálóczi telek, régi isk..FORGASD A KÉPET!/

A Fő utcán, valamint a Fő tértől kifelé haladva a Kossuth Lajos utcán láthatják azokat a régi épületeket, melyek a nagyszámú nagybajomi zsidó lakosság lakásai, üzletei voltak 1945 előtt.

A Kossuth L u. 10 sz. előtt székely kapu [térkép: 12]mutatja az új iskola (Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola…) bejáratát és hirdeti a város testvérkapcsolatait az erdélyi Gyergyószárheggyel. /GOOGLE utcaképek: új iskola bejárata/ Az új iskola előtti park mélye a néptanító kopjafáját [térkép: 12] rejti. (A kopjafát és kaput 1991 és 1995 között állították Tibol László igazgatósága alatt Gál Imre tanár kezdeményezésére.) Az iskola épülete és a kemencesor között található Csikós Nagy Márton fából faragott szobra Asszony kenyérrel [térkép: 12](2012) (Az iskolát még érintjük a másik oldalról.) Elhaladunk a Gyergyai Albert Könyvtár előtt /GOOGLE utcaképek: könyvtár/, majd a Kossuth L. utcán kifelé sétálva eljutunk a rendőrség (régi pártház ) épülete [térkép: 13] elé, mely az iharosberényi származású Egyed Tibor Ybl díjas építész munkája.

A rendőrség és a frissen felújított és átépített Pálóczi Horváth Ádám Művelődési Ház*6 [térkép: 13] (2013.) épülete udvarán találjuk a fából faragott nyitott könyv alakú Bajomi Kódexet*6   [térkép: 13](2003.) (melynek „lapjai” felsorolják a település történelmi fordulópontjait), a művet Horváth (Ruppert) István által adományozott fából Csikós Nagy Márton faragta. Az emlékmű előtt tartják a város történelmi megemlékezéseinek nagy részét. /GOOGLE utcaképek: műv. ház környéke/

Kossuth L u. 34 sz. alatt az utca másik oldalán található Gyergyai Albert szülőháza [térkép: 14], melyet emléktábla jelöl. /GOOGLE utcaképek: Gyergyai A./

A katolikus templomot*6  [térkép: 15]először 1736-ban építették a mai helyén. Különböző okokból a templomot átépítették és felújították (1767; 1778 táján – barokk stílus -; 1877; 1880;1945 után otrombán átalakították)4 . A II. világháborúban találatot kapott katolikus templom kertjében német katonai sírok [térkép: 15] közül találhatunk egyet (a Kossuth L. utcai oldalon). Itt látható Nepomuki Szent János 18. századi barokk szobra, melyet Nagybajom  belterületének délkeleti végéről helyeztek ide. Az oltár két oldalán Tibol László képei láthatók. (A csodálatos kenyérszaporítás (1994), Isten báránya (1994)5) A szentély ólomüvegeit 2000-ben készítették. Alkotójuk Kertészfi Ágnes pécsi üvegművész. /GOOGLE utcaképek: kat. templom/

A Kossuth L. utcából jobbra nyílik a Zrínyi utca  melynek 34-es számú épületében (a volt II.sz. óvoda) gyermekeskedett Boross Péter [térkép: 16] /GOOGLE utcaképek: Boross P./ Magyarország exminiszterelnöke. Balra tartva jutunk a Kunmajor utcába, melyből köves üzemi út vezet Sápa pusztára, amely a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzetre induló kirándulások kezdőpontja szokott lenni. Kedvező útviszonyok között innen közelíthető meg gépkocsival is a kék túra [térkép: 17] útvonala, a Mesztegnyő – Kak pusztai erdei vasút [térkép: 17] Kak pusztai végállomása a Noszlopi Gáspár emlékmű*7vel.

Az erdő egy sor 1945 után elnéptelenedett település emlékét rejti. (Egypárat közülük: Lók, Korokna, Fehértó, Alsó- és Felső-Kak, Lencsen stb.) [térkép: 17]

A nagybajomi erdőkben még midig találhatók II. világháborús  „emlékek” (lőszer, gránát, bomba, futóárkok, géppuskafészkek) melyek minél idősebbek annál veszélyesebbek.

A római katolikus templom mögött balra fordulva jutunk a Templom utcába. Elhaladva a Gyermekotthon, katolikus plébánia, a volt katolikus iskola, ma Kolping Katolikus Szakiskola előtt – ebben az épületben gyermekeskedett Dr. Sáringer Gyula [térkép: 18];/GOOGLE utcaképek:plébánia, Kolping isk./- a Rózsa utca bejáratához jutunk. A Templom utca és a Rózsa utca kereszteződésében – a kereszteződés jobb oldalán – áll Tibol László festőművész, igazgató és családjának háza [térkép: 19], melynek padlásszobai műtermében alkotott a művész. /GOOGLE utcaképek: Tibol L.  / Kicsit előbbre, az úttest másik oldalán, a Templom u. 16 szám alatti házban gyermekeskedett Ivancsics Ilona színművész. / GOOGLE utcaképek: Ivancsics I.  /

Sétáljunk a következő kereszteződésig, forduljunk az Iskolaközbe, jobb oldalon itt látjuk a Csányi Alapítvány tehetséggondozó központját.(Iskolaköz 15.) Itt van a kisváros sportközpontja is. (Pályák, Sportcsarnok*6, iskolai pályák, az iskola tornaterme.) Ez ad otthont két fedett, egy szabadban levő homokos röplabdapályájával a több női röplabda válogatottat adó (országos bajnokságokat nyert) leány csapatnak. Két nagy füves, egy műfüves, bitumenes pályájával, két fedett (Sportcsarnok, iskola tornaterme) létesítményével az Nb II-ben játszó ifi csapatainak, az NBIII-ban játszó felnőtt focistáknak, az iskola leány (diákolimpiát is nyert) ugróköteleseinek.

Az iskola gépkocsibejáróját elkerülve a sétányon megnézhetjük a sárdi Csikós Nagy Márton – Nagybajom, Schortens testvérkapcsolat*6  huszadik évfordulója ihlette – legújabb szobrát, majd  Trautman Ferenc nagybajomi fafaragó szárhegyi testvérkapcsolat inspirálta faragását, mely két kezet [térkép: 21] (199..) ábrázol, majd megnézhetjük Csikós Nagy Márton szobrászművész Gólyapár [térkép: 21](2012)alkotását, mely emlékeztethet bennünket arra, hogy Nagybajom egyedül képviseli hazánkat (1996-tól) a gólyás települések európai (Törökországot is magába fogadó) hálózatában. Hiánypótló Csikós Nagy Márton Nagybajomi Hirmondón (Nagybajom nagyjai) [térkép: 21](2012) tölgyfából faragott alkotása, mellyel azoknak a Nagybajomhoz is köthető személyiségek egy részének állít emléket, mint Virág Benedek, Pálóczi Horváth Ádám, Gyergyai Albert és – a szobrászművész művésztársa – Tibol László, akiknek nem volt még Nagybajomban szobruk. /GOOGLE utcaképek: séta az iskolaközben/

Körsétánkat a Fő utcában fejezhetjük be elfogyasztva egy kávét, üdítőt, vagy megkóstolhatjuk a környékben is híres nagybajomi fagyit.

Horváth Mária: Városkám, Nagybajom… (fotók)

Kirándulások (ajánlása) Nagybajom környékén

A Kék túra útvonala vagy annak részei Kaposfőtől Mesztegnyőig

A geoláda útvonalai:

Boronka-melléki homokvidék
Margit vonal

Korokna vára
Elveszett falvak
Fehértó

Tőzike tanösvény (DDNP)

Eltűnt puszták nyomában tanösvény (DDNP)

A Duna-Dráva Nemzeti Park ajánlatai vezetővel, vagy vezető nélkül

Mesztegnyői Erdei Vasút

Nagybajom pusztái (facebook oldal)

Az idegenvezetők, fogathajtók által javasolt útvonalak

Térképek:

Nagybajom város térképe a nevezetességek számjelével A fájl tartalmaz: 1db. A4-es lapra nyomtatható A4-es térképet a nevezetességek számjelével, 2db. A5-s méretű térképet, mely A4-es lapra nyomtatható a nevezetességek számjelével, 8db. A7-es méretű térképet, mely A4-es lapra nyomtatható. (A főút száma helyesen 61)

Nagybajom térképe a város honlapjáról

Kéktúra útvonala Nagybajom határában

Google térkép

Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet

Szállás, vendéglátás

Idegenvezetés: +36 30 316 7569, Spacér Beáta +36 30 461 6306, Nyemcsok Tamás gerle25@freemail.hu(Duna- Dráva Nemzeti Park Igazgatósága) Kérésre itt ingyenesen közzétehetik nevüket és telefonszámukat azok, akik Nagybajom városban vagy (és) környékén elsősorban számlaadással idegenvezetést vállalnak. Jelentkezés: nagybajomfigyelo@gmail.com Az idegenvezető kapcsolatot kizárólag a megrendelővel tartja.

Fogatbérlés hajtóval: +36 30 237 6544, Tóth Balázs Kérésre itt ingyenesen közzétehetik nevüket és telefonszámukat azok a magánszemélyeknek és gazdálkodók, akik Nagybajom városban és annak környékén kirándulásokhoz fogatot, vagy fogatokat tudnak biztosítani. Jelentkezés: nagybajomfigyelo@gmail.com A vállalkozó a kapcsolatot kizárólag a megrendelővel tarja.

Források: A  szövegben hivatkozott linkek.

1. Solymosi László, Mikóczi Alajos: Nagybajom története a kora-középkortól napjainkig. Kaposvár. Nagybajom Nagyközségi Közös Tanács VB. 1979. p.383.

2. Solymosi László – Mikóczi Alajos: i.m. p. 360.

3. 50 év a nagybajomi Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola történetéből. 1955-2005. (szerk.: Horváth Gábor, Roth Erik). Kaposvár. Dömötör Sándor. 2005. p. 35.

4. Solymosi László – Mikóczi Alajos: i.m. p. 128-129.

5. Tibol László. (szerk.: Géger Melinda). Kaposvár. Tibol Lászlóné. 2006. p. 64-65., p. 210-211.

*6. Horváth Mária: Városkám Nagybajom (Fotók). Facebook. 2013. Azok a fotók, melyeknek szerzője beazonosíthatalan.

*7. dr.Berkes József (Pécs):2009. Noszlopi Gáspár emlékmű

Adatközlők: Áts Attila, Csikós Nagy Márton, Farkasné Zsobrák Ilona, Fejér István, Horváth Éva, Horváth Lászlóné, Horváth Teréz, Pánovits Veronika, Székelyfi József, Rajkai István, Tibol Lászlóné,Tóth Balázs.

Szerkesztette és írta: Kiss Zoltán

Az “írás” egészét, vagy annak adatait, csak hivatkozással lehet felhasználni!

 

 
5 hozzászólás

Szerző: be 2013. február 20. hüvelyk Uncategorized

 

Címkék: , , ,

A víz elfolyik…

NAGYBAJOMfigyelő:
2012.december 9.

„A víz szalad, a kő marad, a kő marad”
Wass Albert:
Üzenet haza

Talán testvértelepülésünkhöz – Gyergyószárhegyhez– köthető Zöld Lajos könyv címéből és mondanivalójából jutott eszembe ez az idézet, ami eredetileg Wass Alberttől származik.

A víz elfolyik, felszívódik, megfagy, és mindent szétfeszít, nem mindegy mivel találkozik korhadt fával, amit tovább bomlaszt, fával vagy kővel. Ne felejtsük: a sziklából is kavics, majd homok lesz.

Az ember élete is olyan, mint a víz, elfolyik, de az ember gondolataival, szavaival, írásaival, és elsősorban cselekedeteivel, döntéseivel alakítja környezetét.

A gondolatok szabadok, ám az ember szavait, írásait az öncenzúra korlátozza. Nem véletlen, hogy nem teljesen hitelesek a jelen és a korai múltról szóló írások, mivel az egyén pillanatnyi szempontjai, a környezet érzékenysége is formálja ezeket. A helytörténet, történelem miből tudja akkor hát a pillanat igazságát kideríteni? A cselekedetekből, a megmaradt tárgyi emlékekből (ezek történetéből) és egyebekből. Nem véletlen, hogy történészek és helytörténészek a fölrajzi neveket (pl. dűlők neve), tárgyi emlékeket vizsgálják, vagy elődeink döntéseit (pl.: miért nincs Nagybajomnak vasútállomása).

Az utókor így elgondolkodhat azon, hogy mi az oka annak, hogy Nagybajomnak a rendszerváltás után több mint húsz évvel is Felszabadulás és Május 1 utcája van. Vagy, hogy vajon, miért nevezik Nagybajom talán leghosszabb utcáját – amelyet jó pár kereszteződés megszakít – Fő utcának (a település várossá nyívánítása után több mint tíz évvel)?

Vajon miért nem lehet a Jákói és a Fő utca kereszteződése – Virág Benedek feltételezett szülőházának helyével együtt – Virág Benedek tér? E tér talán megérdemelne egy különálló Virág Benedek szobrot is, aki korának legnagyobb – többek között – ódaköltője és meghatározó, erkölcsileg támadhatatlan egyénisége volt. Véleményét kérve felkereste budai szerény otthonában Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel és kora számos jelentős személyisége.

A Sárközy István kastélyát is tartalmazó utca rész pedig lehetne Sárközy István utca, A Főtér pedig a református gyülekezeti házat, templomot és a volt Pálóczi telket – a jelenlegi régi iskolát – is magába foglalva pedig Pálóczi Horváth Ádám tér. Innen a város végéig tartó Keszthely felé nyúló utcarész pedig Sáringer Gyula utca.
Az Iskola köz Tibol László utca.
A Felszabadulás utca pedig pl. Festetics utca vagy Mózsa utca vagy Gólya utca vagy később Boross utca vagy Ivancsics Ilona utca stb. (Nem logikus?)

A névváltoztatás persze a különböző okiratok módosítási kényszere miatt sokba kerülne az ott lakóknak. Ám a döntéshozók (vezetők) felelőssége az is, hogy népszerűtlen intézkedéseket is kell hozniuk a köz és a jövő érdekében. Ily módon a jelen keze maradandóbb nyomot hagyhat a város képén, mint néhány évtized után a leggondosabb óvó szándék mellett is elkorhadó faszobrok a város közterein.

A gondolkodó olvasóknak ajánlom ezt az írást (a Jóisten tudhatja csak azt, hogy írás közben mire gondolhattam). A gondolat is olyan, mint a víz (felszívódva életet ad vagy bomlaszt, megfagyva feszeget, elfolyik, közben a környezetét az embert alakítja)!

Kiss Zoltán (pZ)

 
1 hozzászólás

Szerző: be 2012. december 9. hüvelyk Uncategorized

 

Címkék: , , , ,

Válasz egy kérdőívre

NAGYBAJOMfigyelő:
2012.08.14.

Egy szórólapot találtam a postaládámban a Polgármesterasszony aláírásával, melyben arról érdeklődik milyen három szobrot helyezzenek el pályázati pénzből a belváros közterein.

A választ a cél határozza meg.

Ha a pénz elköltése és a pályázat feltételeinek teljesítése a cél, akkor bármilyen művészeti alkotás megfelel.

Ha az a cél, hogy a téma kötődjön Nagybajomhoz, akkor mind a három ismertetett ötlet megfelelő.

Ha az a cél hogy az eddigieken kívül, ismertebbé tegyünk valakit és nagybajomi kötődését, hogy az idelátogatók megtalálják azt, amiért Nagybajomot választották úti célnak, akkor talán az ajánlatok közül a Tibol Lászó mellszobor felel meg a célnak.

Az igazat megvallva Nagybajomot:

Virág Benedek
– megjegyzem: Egyes kutatók szerint Virág Benedek (paptanár, költő, műfordító, történetíró, a magyar ódaköltészet első mestere. A kor legnagyobb ódaköltője) nagybajomi születésű, ide járt haza szüleihez. Más irodalomkutatók a dióskáli templomon 1930-ban elhelyezett emléktáblára és egy jobbágyi felszabadító levélre hivatkozva tartják Dióskál szülöttjének. – ,
Csokonai Vitéz Mihály,
Sárközy István,
Pálóczi Horváth Ádám,
Gyergyai Albert és a
II. Világháború eseményei tették ismerté a külvilág számára. ( A sorrend nem elsőbbséget jelöl.)

Ha büszkék vagyunk Dr.Sáringer Gyulára akkor választhatjuk Őt is.

A városban található Sárközy és Csokonai szobor, de a Nagybajomba látogató német turisták nem róhatják le kegyeletüket a meglévő II. világháborús emlékművek előtt.

Javaslat (a szobor állításra):

  1. Néhai Tibol László festőművész, iskolaigazgató és képviselő mellszobra
  2. Virág Benedek paptanár, költő, műfordító, történetíró, a magyar ódaköltészet első mestere,  kora legnagyobb ódaköltőjének mellszobra
  3. II. világháború áldozatai (bronz dombormű), mellyel a művész utal a szembenálló felekre és a lakosság szenvedéseire

 Megfontolandó:

Gyergyai Albertirodalomtörténész, egyetemi tanár,
író, műfordító mellszobra,

Pálóczi Horváth Ádám énekszerző és dalgyűjtő,
nagyhírű
felvilágosodott tudós, ismert író mellszobra,

Dr. Sáringer Gyula Széchenyi-díjas magyar
agrármérnök,
entomológus, ökológus,
egyetemi tanár, a Magyar Tudományos

Akadémia rendes tagja. A kísérletes

rovarökológia és a növényvédelmi állattan neves
kutatója mellszobra,

Gólya fészkével, melybe egy kisgyermek behajol.

Kiss Zoltán (pZ)

 
Hozzászólás

Szerző: be 2012. augusztus 14. hüvelyk Uncategorized

 

Címkék: ,

Fejezetek Nagybajom történelméből

NAGYBAJOMfigyelő:
2010. december 7. Kiss Zoltán Legutóbb frissítve: 2014.02.07.

Kevés olyan – hasonló lélekszámú – település van Magyarországon, melyet úgy ismernek az országban irodalomtörténeti és történelmi emlékei miatt, mint Nagybajomot.

Középiskolások irodalom órán tanulnak a nagybajomi születésű Virág Benedekről a magyar ódaköltészet első mesteréről, és Pálóczi Horváth Ádám polihisztor, irodalmár Ötödfélszáz Ének című gyűjteményéről vagy az irodalombarát Sárközy Istvánról, aki vendégül látta és támogatta Csokonait.
Gyergyai Alberttet a nagybecsű, nagybajomi születésű irodalomprofesszort idézve  Takáts Gyula költő A magyar Hafiz című tanulmányában így ír erről a korról:

„…Egy kertre emlékezve(1971) című esszékötetemben (Takáts Gyula) szereplő Csokonai Somogyban című fejezetemben Csokonai, Sárközy, Pálóczi Horváth körét a keszthelyit megelőző „Bajomi Helikon”-nak kereszteltem el. És Gyergyai Albert így válaszol erre: „Takáts Gyula… lelkes költői túlzással egész »Helikont« vél látni a falunkbeli költők és literátorok társaságában: el is hinném örömest, de a feledékeny falu éppúgy nem emlékszik erre, mint a tényekre támaszkodó rideg irodalomtörténet, bár egyszer talán kiderül, hogy a költőnek van igaza”… Mondhatnám bátran, éppígy áll irodalomtörténetünk is Csokonai szellemével… Nem hiszi el, bár ő, Csokonai, a művét asztalára tette – és magam is a tényeket és az adatokat a legpozitivistább alapossággal felsoroltam. Még a Sárközy bajomi bibliotékájának (A bibliotékáról Molnár László Sándor, Csurgó) katalógusát is, Mózsa Ernő bajomi származású főorvos közlését idézve – amely azt bizonyítja, hogy Descartes-tól, Herder-, Voltaire-, La Fayette-től Barclay-ig stb. ott élt közöttük, Bajomban, Európa szelleme. És Csokonai több, mint negyven somogyi verse nem ezt bizonyítja-e?…”

Bertók László: Így élt Csokonai Vitéz Mihály (részlet) (A részlet Csokonai bajomi tartózkodásának állít emléket.)


Somogy megyei középiskolásként
történelem tanárom elmondta, milyen nehézségeket okozott az építtetőknek a Budapest – Fiume vasútvonal kivitelezése, mert egyes földbirtokosok nem engedték, hogy földjeiken keresztül haladjon a vasút.
A települések között megemlítette Nagybajomot is.

A II. világháború magyarországi eseményeinek egyik legutolsó véres ütközete  Nagybajom környékén zajlott. A Margit-vonal részeként a németek Marcali – Nagybajom – Nagyatád irányában erős védelmi vonalat építettek ki, hogy elzárják az oroszok útját a zalai olajmezőktől. A front 1944 december elejétől 1945 március végéig Nagybajom környéke felett hullámzott nem kímélve a települést, lakóit  és a harcoló felek egymást sem. Különösen nagy volt a Vörös Hadsereg vesztesége.

Az orosz elesettek egy részét a Szovjet Hősi Emlékmű mögött temették el, míg a német katonai sírok közül Nagybajomban csak néhány ismert. A Sárközy István Helytörténeti Múzeum kertjében, és a nagybajomi római katolikus templom parkjában vannak temetve. A német hősi halottaknak Böhönyén létesítettek temetőt, emlékhelyet.

Nagybajomban a II. világháború még mindig kísért. Sokan vesztették életüket a háború „robbanó emlékeitől” szántás közben aknára lépve, vagy a robbanószereket „piszkálva”. Hosszú ideig a szülők – a háborút követően – nem engedték gyermekeiket a környező erdőkbe. Féltek, hogy „felrobbannak”. A háború “emlékei” még mindig megtalálhatók a környező erdőkben és a településen is (futóárkok, robbanó eszközök – föld felett vagy betemetve) minél idősebbek, annál veszélyesebbek.
Legutóbb – szeptember 16-án – találtak egyet a körforgalom építése során.

NAGYBAJOM A II. VILÁGHÁBORÚBAN (link gyűjtemény)

A II. világháború vége Somogy megyében Puskás Béla

http://kapos.hu/hirek/kultura/2010-07-01/hadszinter_somogy_foldjen.html
http://kapos.hu/hirek/kultura/2010-07-01/veget_ernek_a_harcok_somogy_megyeben.html
http://www.kaposvariujsag.hu/popup/printing.php?curl=helyi-hireink&aurl=hol-sirjaik-domborulnak-somogyban-mintegy-hatezer-kulfoldi-katona-nyugszik

A fenti három link egy fájlba rendezve

Nagybajom története: 39. Felszabadulásból megszállás (1943 -1945)
Marics József, CREDO 2010 december 3.oldal

Nagybajom Története Mikóczi Alajos – Solymosi László Nagybajom Nagyközségi Közös Tanács Végrehajtó Bizottsága Kaposvár, 1979
(A könyv megvásárolható a Sárközy István Helytörténeti Múzeumban. Nagybajom, Fő u. 4 sz.)

NAGYBAJOM FELSZABADULÁSA (Mikóczi Alajos) 378. oldaltól a 383. oldalig

MALLY FERENCNÉ KEMÉNY SAROLTA: AZ 1944-45.ÖS ESEMÉNYEK 493. oldaltól a 497. oldalig

MARICS JÓZSEF: NAGYBAJOM TÖRTÉNETE: 39. A FELSZABADÍTÁSBÓL MEGSZÁLLÁS (1943-1945) Megjelent: CREDO 2010. december a 3.oldatlól az 5. oldalig.

 
3 hozzászólás

Szerző: be 2010. december 7. hüvelyk Uncategorized

 

Címkék: , , ,