RSS

Eredmény: ‘bomba’

Csarnok kupa teremlabdarúgó bajnokság 2015 – 2016. – 9. forduló Nagybajom

NAGYBAJOMfigyelő:
2016. február 3.

Csonka fordulóval folytatódott a terembajnokság, miután a Vése jelezte, hogy nem tud kiállni munkahelyi elfoglaltság miatt, így ezt a mérkőzést később pótolják.

IX. forduló 2016. február 2.

Kolping Iskola – Segesdi Öregfiúk: 0 – 4.
Góllövők: Hoffmann Tamás 2, Zsobrák Zoltán 1, Ignácz György 1.
Ez volt az a meccs amelyen többen is megállapították, hogy ha holnap reggelig játszanak a Kolping akkor se fog gólt rúgni. A mérkőzés elején egy bomba góllal kezdtek és ehhez egyet – egyet hozzá tettek négyig meg sem állva a Segesdi Öredfiúk . A sulisok mindent megpróbáltak, Peti bá vezérletével de ezen a napon semmi sem sikerült.

Oázis Fagyizó – Ifikör: 4 – 2.
Góllövők: György D Zoltán 1, Boross Róbert 1, Nemes Atilla 1, Andricz Zoltán 1, ill.: Papp Tibol Márk 1, Pirka Mátyás 1.
Magabiztosan kezdett az Oázis majd a biztos vezetés tudatában kiengedtek, s ezt a fiatalok kihasználták, s feljöttek egy gólra. A mérkőzést azonban végig az Oázis uralta, s a befejezés előtt egy szép Nemes góllal bebiztosították a győzelmüket.

Tabella:
1.Oázis Fagyizó         9 9 0 0 38 – 9  27
2.Vásártér Falábúak   8 4 2 2 18 – 11 14
3. Segesdi Öregfiúk    9 4 1 4 18 – 19 13
4. Vése                     8 2 2 4 16 – 23   8
5. Ifikör                      9 2 0 7  22 – 33  6
6. Kolping Iskola        9  1 3 5   11 – 23 6

X. Forduló 2016. 02. 09.

18:00 Kolping Iskola– Ifikör
18:45 Vásártér Falábúak – Segesdi Öregfiúk
19:30 Vése – Oázis Fagyizó

Véber László

 
Hozzászólás

Szerző: be 2016. február 3. hüvelyk Hírek

 

Címkék: , ,

CREDO – 2014. szeptember

NAGYBAJOMfigyelő:
2014. szeptember 20.

Interneten is olvasható a CREDO 2014. szeptemberi száma.

Tartalom:

A lap 15 éves születésnapjára Lukáts Istvánné – Nagybajom katolikus papjai: 28. Az idegenből jött lelkipásztor Schuler József (1993- 1998) Marics József, Berzence – Ferenc pápa gyászol Magyar Kurir – Ferenc pápa az iraki helyzetről: jogos az agresszor megállítása, de nem bombázás útján Magyar Kurir – 850 éve Kölben a Szent Háromkirályok ereklyéi Magyar Kurir – Meriam, a korábban halálra ítélt szudáni édesanya Rómába érkezett Magyar Kurir – Életünk: Fehértói mise (2014. augusztus 3-án) Ballér Jánosné – Sajnos már elmúlt, vége a nyárnak, de a hittantábor még előtted áll… Fekete Csaba és Márti – A táborról Gönc Dorina – Anyakönyvi adatok a plébánián – Búcsúzás a nyártól Enzsöl Ellák – Jótanács – Te vagy nekünk a védőbástyánk Horváth Józsefné Annuska – Szent Mihály, Gábor, Rafael főangyalok ünnepe: szeptember 29. – Szeptember utolsó vasárnapja: Olvasd a Bibliát! Boros Gergely – AZ ÓSZÖVETSÉG KÖNYVEI Lukátsi Vilma – AZ ÚJSZÖVETSÉG KÖNYVEI Lukátsi Vilma – Parancsolatok a családban II. Bruno Ferrero – A molnárinas és a macska Grimm testvérek – Rejtvény – Hittan tábor 2014. Fotók: Lempach Gabriella és Fekete Csaba

Jelenlegi felelős kiadó: Rajkai István plébános. Munkatársak: Lukáts Istvánné, Lempach Gabriella
A Credo-t önkéntes adományokból tartják fenn!

CREDO – 2014. szeptember

ARCHÍVUM

 
Hozzászólás

Szerző: be 2014. szeptember 20. hüvelyk Hírek

 

Címkék: , , ,

BAJOMI TÖRTÉNETEK XIII.

NAGYBAJOMfigyelő:
2014. május 26.

Ma hetven éve – 1944. május 26-án – telepítették ki Nagybajomból a zsidókat!

A NAGYBAJOMI ZSIDÓSÁG TÖRTÉNETE

Írta: Pap Mária

1. A kezdetek

2. A nagybajomi zsidóság fénykora

3. A soá Nagybajomban

1938-tól az új törvények bevezetésével egyre rosszabbra fordult a zsidóság sorsa, megkezdődött a zsidók ellehetetlenítése, gazdasági tönkretétele, rengetegen maradtak munka nélkül. A 1938. évi XV. Törvénycikk hatása Somogy megyében nem igazán érződött. A két helyi napilap, a Somogyi Újság és az Új-Somogy meg sem említette a törvényt. Ennek ellenére nagy ritkán történtek megkülönböztetések, de ekkor ezek még nem váltak általánossá.

Az 1939. évi IV. számot viselő második zsidótörvény az elsőhöz hasonlóan érdektelen maradt a helyi napilapok számára.

Az 1941. augusztus 8-án megjelenő, úgynevezett fajvédelmi XV. Törvénycikk szintén hidegen hagyta a somogyi sajtót, csupán töredékesen számolt be a rendelet következményeiről. A harmadik zsidótörvény nevet viselő törvénycikk már nyíltan faji alapú volt, vagyis meghatározta, hogy ki tekintendő zsidónak és megtiltotta a zsidók és nem zsidók házasodását is. A törvénnyel azt sikerült elérni, hogy az ország többi részéhez hasonlóan Somogyban is megnőtt a névtelen feljelentések száma, amelyekben zsidók és nem zsidók nemi kapcsolatáról tettek „közérdekű bejelentést”.

Az 1941-ben tartott népszámlálás alapján a megye zsidósága a kereskedelem, a közlekedés és az ipar szempontjából jelentősebb településeken lakott. A járási székhelyeken kívül 20 főnél többen éltek: Ádándon, Babócsán, Balatonbogláron, Balatonlellén, Balatonszárszón, Balatonszemesen, Böhönyén, Fonyódon, Gamáson, Kadarkúton, Kaposmérőn, Karádon, Kéthelyen, Nagybajomban (72), Nagybarényben, Nemesdéden, Nemesviden, Pusztakovácsiban, Segesden, Somogyszilban és Somogyváron. Ez a koncentráltság tette lehetővé a zsidók sorozatos ellenőrzését és zaklatását.

1941-ben a fiatal férfiakat behívták munkaszolgálatra. A MUSZ-osok „kiképzése” Mohácson folyt, amelynek lényege a testi-lelki gyötrés volt. Többségük a keleti fronton szolgált: a kivezényelt 630 munkaszolgálatosból 1943 tavaszán talán 12-en tértek vissza.

A zsidóság jogfosztottságának következő lépéseként az 1942. évi VIII. törvénycikk az eddig bevettnek számító zsidó vallást elismert vallássá minősítette vissza. Szintén ebben az évben fogadták el XV. Törvénycikket, amely a zsidók mező- és erdőgazdasági ingatlanbirtoklásának tilalmát tartalmazta. Sokan önként jelentkeztek az egyes zsidó birtokokra. „A jelentkezők kivétel nélkül őskeresztény, nemzethű, esetleg még frontharcos múltat is felmutatni tudó személyek voltak, legalábbis saját bevallásuk szerint.”

1944. április 4-én jelent meg a belügyminiszter azon titkos rendelete (6136/1944. VII. t. c.), amely négy napot adott a zsidó közösségi szervezeteknek, hogy az „összes zsidó személyekről, családtagjaikkal együtt egy névjegyzéket állítsanak össze négy példányban lakhelyük és lakásuk feltüntetésével”, ezzel mintegy előkészítve az elhurcolást, illetve a gettósítást. 1944 tavaszán 4753 zsidó élt a megyében. Ez a hadműveleti területekre vonatkozott, de ezt az elvet veszik át másutt is, illetve mindenhol névjegyzéket kellett készíteni.

A Kiürítési Kormánybiztosság 349. számú rendeletére április 8-án indult meg a zsidók internálása: „ki kell lakoltatni, őrizetbe kell venni őket és az illetékes állandó rendőrhatóságnak kell átadni”.

1944 tavaszán a gépjárműveket, motorbicikliket és kerékpárokat elvették a zsidó tulajdonosoktól, amelyekre több nem zsidó is igényt tartott, elsősorban csendőrök és postások. A zsidóknak ingóságaik után ingatlanjaikról is le kellett mondaniuk. Somogyban már a gettósítás előtt is foglaltak le zsidó tulajdonban lévő lakásokat, bár ekkor még csak német csapatok és parancsnokaik költözhettek ezekbe.

Hivatalos rendelet csak április 28-án jelent meg a gettósításról 1610 M. E. /1944. szám alatt, amely utólag szentesítette a már korábban megindult folyamatot. „Mivel a zsidók megbízhatatlan, kommunista-gyanús, elemeknek minősültek, a hadműveleti területekről már korábban megkezdődött kitelepítésük.”

Somogy megyében két gyűjtőtábort állítottak fel. Az alispán a Tabi, a Lengyeltóti és a Marcali járás zsidói számára Tabot, míg a többi járásban élőknek Kaposvárt jelölte ki lakóhelyül.
Egy május 12-én megjelent polgármesteri rendelet írta elő a kaposvári gettó pontos helyét.

A megyeszékhely gyűjtőtáborában lévő zsidók számáról nem maradtak fenn pontos közigazgatási adatok. A zsidók május 22. hétfő délutánig kötelesek voltak elfoglalni a számukra kijelölt lakásokat. Ezen a napon már 1819-en laktak a kaposvári gyűjtőtáborban, ekkorra azonban még nem érkeztek meg a vidékiek a városba, így a határidőt három nappal meghosszabbították.

Az utolsó, 1944-es magyarországi zsidó hitközségek összeírásában a nagybajomi anyahitközség is szerepel. A hitközség szervezetét tekintve „status quo ante”, lélekszáma 84 fő, közülük 32-en adóztak. A hitközség elnöke Rosenberg László, az alelnöki posztot Friedmann Géza töltötte be. Anyakönyvvezető és rabbi nem működött a közösségben, kántort, templomszolgát és jegyzőt viszont alkalmaztak. A hitközség három bérházzal és egy templommal rendelkezett, tiszta vagyonnal azonban nem tudott elszámolni.

Nagybajom zsidóságát, kb. 90 főt 1944. május 26-án költöztették be a kaposvári gettóba. 1944. május 28-ra az összes városi és vidéki zsidó megérkezett a gyűjtőtáborba, ahol így az akár 5200 zsidót zsúfolták össze. A gettó belső rendjére egy 60 fős „zsidó rendőrség” felügyelt.

Június 2-án azokat a házakat, amelyeket zsidók laktak, sárga táblákon fekete „Zsidó ház” felirattal és hatágú sárga csillaggal jelölték meg.

A megyeszékhely gettójának a kiürítési parancs vetett véget. Július elején a város szélén álló tüzérlaktanyába költöztették a gyűjtőtábor lakóit, amelyhez a kiépített vasútvonal vezetett. Itt használaton kívüli marhavagonokba terelték a somogyi zsidókat, ahonnan valamennyiüket Auschwitzba deportálták. A deportálás előtt szakszerű motozást hajtottak végre a nőkön, életkorra való tekintet nélkül.

A deportálás július 4-én két ütemben zajlott le. Az első transzportban 3050, a másodikban 2066 embert deportáltak. A vonat útközben két helyen állt meg. Először a Keleti pályaudvaron, ahol lecsatolták a vonat utolsó kocsiját, amelyben feltehetően a saját szabadságukat megváltani tudó gazdag zsidók kaptak helyet. Húsz ilyen, főként kaposvári polgár útja ért véget ekkor, akik Budapesten vészelték át a háború viszontagságait.

A második megálló Kassa volt, a hol az SS átvette a felügyeletet a csendőrségtől. Innen két nap múlva érkeztek meg az auschwitzi koncentrációs táborba, ahonnan csak nagyon kevesen kerültek ki élve.

A nagybajomi zsidók közül a deportálást 9-en, a munkaszolgálatot 6-an élték túl. A nagybajomi izraelita hitközséget a világháború lezárulása után nem tudták újjászervezni, 1947-ben hivatalosan is megszűnt. A romos zsinagógát lebontották, a telket eladták.

Az 1941-1949-es népszámlálási adatok
Nagybajom

1941: zsidók száma:  72;  zsidónak minősített nem izraelita vallású: 20
1944: zsidók száma:  84
1949: zsidók száma   18;  felekezeten kívüli: 3

A gettósítás után az elhagyottnak minősített zsidó lakások közül elsőként ismételten a megszálló német szervek válogathattak. Magyar személyek, szervezetek csak mindezek után igényelhettek zsidó ingatlant. Az igénylők többsége a helyi közéletből ismert személyiség volt, de szép számmal jelentkeztek az egykori szomszédok is. A nyár folyamán a kibombázottak, illetve a Dél-Erdélyből és a Horvátországból menekültek is megjelentek a lakáskérelmezők között.

A rengeteg igénylés rövidesen káoszt idézett elő a megyében, amelynek megoldására az alispán június 8-án körlevélben szabályozta a zsidó lakások igénybevételének módját. „Meg kell értetni a közönséggel, hogy a zsidó vagyon nem zsákmány, hanem államvagyon, tehát ellenszolgáltatás nélkül való használata, vagy szándékos rongálása nemcsak elítélendő, de büntetendő cselekmény is. Azért annak, aki zsidó lakást bérelni akar, a megfelelő árat, melyet a hatóság fog az eddig bérben nem lévő lakások után megállapítani – meg kell fizetnie. Figyelmeztetni kell tehát minden igénylőt, hogy olyan lakások bérlését igényelje, mely fizetőképességének, foglalkozásának és társadalmi állásának megfelel.”

A zsidó kézen lévő mezőgazdasági- és erdőterületekre is számos igénylő pályázott. Az alispán gondnokokat jelölt ki a birtokokra, az állami érdekek védelmének biztosítására. A zsidó vagyont 1944 nyara folyamán árjásították.

Összességében elmondható, hogy az egykor virágzó izraelita közösségből mára nem maradt semmi, mindössze az elhanyagolt zsidó temető árulkodik a településen való egykori jelenlétükről. Bátran kijelenthetjük, hogy a zsidók fontos gazdasági és kulturális szerepet töltöttek be a település történetében. Sajnálatos, hogy a nagybajomi zsidó közösség sorsára nézve – sok más Magyarországon megalakult izraelita közösséghez hasonlóan – végzetes csapást mért a második világháború. Az áldozatok névsorát a település főterén felállított emlékmű külön kiemeli.

Pap Mária

Bibliográfia

  1. ANDRÁSSY Antal, Zsidóüldözés Somogyban (1944. március-július) = Zsidósors délkelet-Dunántúlon a XVIII. századtól a holocaustig, szerk. BŐSZE Sándor, Kaposvár, SML, 1994.
  2. BALLÉR Jánosné – MARICS Csaba, Egy nagybajomi utca története. A kereskedők utcája a századelőtől napjainkig, Nagybajom, 2006.
  3. BŐSZE Sándor, A szabadságharc és a kiegyezés között = Újrakezdések. Zsidósors Somogy megyében a XVIII. századtól napjainkig, szerk. BŐSZE Sándor, Kaposvár, Somogy Megyei Levéltár, 2005.
  4. GŐZSY Zoltán, A zsidóság Somogy megyei megtelepedésétől 1815-ig = Újrakezdések. Zsidósors Somogy megyében a XVIII. századtól napjainkig, szerk. BŐSZE Sándor, Kaposvár, Somogy Megyei Levéltár, 2005.
  5. GRÜNVALD Fülöp – SCHEIBER Sándor, Adalékok a magyar zsidóság településtörténetéhez a XVIII. század első felében=Magyar-zsidó oklevéltár VII. kötet, szerk. GRÜNVALD Fülöp és SCHEIBER Sándor, Bp., 1963.
  6. GYENESEI József, Híres somogyi zsidók – rövid életrajzgyűjtemény = Újrakezdések. Zsidósors Somogy megyében a XVIII. századtól napjainkig, szerk. BŐSZE Sándor, Kaposvár, Somogy Megyei Levéltár, 2005.
  7. GYERGYAI Albert, Anyám meg a falum, Bp., Szépirodalmi, 1972.
  8. KANYAR József, Harminc nemzedék vallomása Somogyról: történelmi olvasókönyv. Kaposvár, Somogy Megyei Levéltár, 1989.
  9. KOVÁCS Tamás, A II. világháború éveiben (1940-1944) = Újrakezdések. Zsidósors Somogy megyében a XVIII. századtól napjainkig, szerk. BŐSZE Sándor, Kaposvár, Somogy Megyei Levéltár, 2005.
  10. KOVÁCS Tamás, Zsidóság Somogy megyében 1686-1938 = Európa és a magyarság a 18-20. században, Történelem Doktori Téma, Pécs, Pécsi Tudományegyetem, 2004.
  11. KOVÁCS Tamás, A kaposvári gettó története, szakdolgozat, Pécs, JPTE, 2002.
  12. MIKÓCZI Alajos – SOLYMOSI László, Nagybajom története, Kaposvár, A Nagybajom Nagyközségi Közös Tanács Végrehajtó Bizottsága, 1979.
  13. NAGY Pál, Somogy megye zsidósága Mária Terézia korában = Zsidósors Délkelet-Dunántúlon a XVIII. századtól a holocaustig, szerk. BŐSZE Sándor, Kaposvár, Somogy Megyei Levéltár, 1994.
  14. POLGÁR Tamás, A somogyi zsidóság és a megyei közigazgatás = Újrakezdések. Zsidósors Somogy megyében a XVIII. századtól napjainkig, szerk. BŐSZE Sándor, Kaposvár, Somogy Megyei Levéltár, 2005.
  15. RÉCSEI Balázs, A Somogy megyei zsidó hitközségek dualizmus kori történetéből = Újrakezdések. Zsidósors Somogy megyében a XVIII. századtól napjainkig, szerk. BŐSZE Sándor, Kaposvár, Somogy Megyei Levéltár, 2005.
  16. SZILI Ferenc, A zsidók kereskedelmi tevékenysége Somogyban a kései feudalizmus időszakában = Zsidósors Délkelet-Dunántúlon a XVIII. századtól a holocaustig, szerk. BŐSZE Sándor, Kaposvár, SML, 1994.
  17. TÓTH Péter, Somogy vármegye leírása 1812-ből = KANYAR József, Somogy megye múltjáról, i. m.
  18. Somogy Megyei Levéltár iratai
  19. Horváth Éva visszaemlékezései
 
Hozzászólás

Szerző: be 2014. május 26. hüvelyk Uncategorized

 

Címkék:

Idegenvezetés Nagybajomban – nem csak turistáknak

NAGYBAJOMfigyelő:
2013. február 20. Utoljára frissítve 2017.05.14. 23:12

Bevezetés

A címet illetően magyarázattal tartozom. Mi az, hogy nem csak turistáknak?
Az alábbi összeállítást oktatási anyagnak szánom, amit az alsó tagozatos, felsős, középiskolás, egyetemista, az egyszerű érdeklődő egyaránt tud használni, esetleg saját elképzelései szerint továbbfejleszteni, kiegészíteni. Hátránya, hogy időnként felújításra szorul, mivel a hivatkozott anyagok elérési címe megváltozik, vagy lekerülnek az internetről és ilyenkor a böngésző 404-es hibát jelez, pl. egyes szolgáltatóknál ilyesmit ír ki: 
”Azt a fűzfánfütyülő rézangyalát!
Ön belefutott egy 404-es hibába, azaz az oldal, amelyet keres, nem található…”

Fejezetek Nagybajom történelméből (Ismereteit bővítheti, ha a pirossal  szedett mondatokra, mondatrészekre klikkel!)

A város múltja és jelene

(A Zselic Vidékfejlesztő Közhasznú Egyesület Turisztikai Portálja Nagybajomról)

Idegenvezetés Nagybajomban és Nagybajom határában (Az objektumok helyei Nagybajom város A4-es méretű térképén

Virtuális kirándulást tehet a városban, ha követi a GOOGLE utcaképeit. (Az utcaképek megjelenítése:klikk az aktuális GOOGLE utcaképre, klikk a zöld nyílra, klikk a fényképre. Mozgás az utcán)

Autóval Kaposvár felől érkezve Kiskorpádot, Pálmajort elhagyva az első majdnem derékszögű kanyar jobb oldalán megpillantja az utazó a II. világháborús szovjet emlékművet [térkép: 1]. (1945, Andrássy Kurta János – Az alkotó fia szerint a szobor 1946-ban készült.)1. Az emlékmű előtt parkoló van, ahol több autóbusz is elfér egymás mellett. (Negyven éven keresztül egy évben kétszer – április 4-én, és november 7-én ide vonult ki hosszú tömött sorokban, kötelezően, minden nagybajomi „piros nyakkendős” diák, intézményi dolgozó és gazdasági egységi dolgozó zászlókat lengetve, transzparenseket cipelve és énekelve.) /GOOGLE utcaképek: II.világháborús szovjet emlékmű/

A második kanyar után a városba (2001-től város) érve rögtön baloldalon (Fő u. 2.) az első telek melynek fenyőfákkal takart telkén állt a Sárközy uradalom kovácsműhelye és kovácsának háza [térkép: 2]. Itt gyermekeskedett, ide járt haza Virág Benedek. /GOOGLE utcaképek: Virág B/ Nem messze áll ugyancsak bal oldalt – az utcafrontnál beljebb – Sárközy István kastélya, mely otthont ad a Sárközi István Helytörténeti Múzeumnak [térkép: 3] előtte a parkban Sárközy István kőből készült mellszobra(2005, Orosz Gergely szobrászművész alkotása). Az épület mögött gondozott II. világháborús német katonai sírok találhatók. Az udvaron álló haranglábat Székelyfi József faragta. Érdemes hosszabb időt szánni a gyűjtemény megtekintésére. Célszerű azonban a látogatás időpontját a múzeum vezetőjével telefonon egyeztetni. – +36 (82) 357-171

(Szakszerű vezetést kapnak Deák Varga Józseftől.) /GOOGLE utcaképek: Sárközy kastély/

A Fő utca következő kanyarja – a Csokonai utca kereszteződése – után jobbra áll a Mózsa féle családi ház [térkép: 4] (Fő u. 37.), ahol Mózsa Szabolcs (radiológus) élte önfeledt gyermekkorát. /GOOGLE utcaképek: Mózsa Sz/

A Fő téri körfogalom előtt rálátunk a nagybajomi városházára (Fő u. 40.)  [térkép: 6], /GOOGLE utcaképek: városháza/, melyet 1902. október 4-én avattak fel, mint községházát. Az épületet 2006-ban építették át. Az I. világháborús emlékmű*6  [térkép: 5](1926-ban leplezték le Farkas Béla (1885-1945) szobrászművész alkotását, melyet Chovanetz János öntött bronzba2). Nagybajom Főterén a körforgalom közepén áll.  Hat fényképet találnak róla a  Nagybajom oldalán a következő weboldalon: http://www.magyarhosok.hu/

/GOOGLE utcaképek: I. világh. eml. /

Kaposvár felől érkezve a körforgalom jobb oldalán (Fő utca 73 sz. alatt) 2013-ban nyílt meg a Nagybajomi Alkotó Művészház és Galéria állandó és időszakos kiállításokkal. Információ: 06 20 33 49 310 (Nagy Erika művelődésszervező)

A város végéig a Fő utca folytatódik.

A város végén, az út jobb oldalán, található a temető [térkép: 7], mely területén volt valamikor a település várárokkal is megerősített temploma. A temető néhány még ma is látható kopjafájáról nevezetes. Tisztelői a bejárati út mellett balról a ravatalozó közelében találhatják Gyergyai Albert sírját*6   [térkép: 7]. /GOOGLE utcaképek: temető(A KÉPET FORGASD EL KB: 180 fokkal)/ (A temető mellett parkolhatnak, vagy a temető város felőli sarkával szemben a Kaiser vendéglő nyújt parkolási, étkezési lehetőséget.) térkép: 22] /GOOGLE utcaképek: Kaiser vendéglő/ A városon kívül – jobbra – út vezet a termálfürdő felé, mely mellet van az 1956-os forradalom Mártírjainak kopjafája [térkép: 8](2000)és aThermal Villapark emlékköve [térkép: 8](2000). Az emlékmű a Boronka Termálfürdő és Villapark beruházásainak részeként az első Széchenyi terven nyert támogatással az akkori többségi tulajdonos elképzeléseinek megfelelően létesült. (“Boronka” Thermal Villapark Beruházó és Ingatlanforgalmazó Rt.  többségi tulajdonosa Balogh Gyula.) A területen olajkutatás során meleg vizet találtak.1967-ben nyitotta meg kapuit a fürdő két melegvizes medencével. Községi pénzekből és sok társadalmi munkával épült. Így létesült még egy hideg vizes 25 méteres úszómedence is. A fürdő 1994-ig működött. Ezt vásárolta meg az előbbi beruházó többségi tulajdonosként. 2004-ben nyitották meg a fürdőt, most már fedett medencével is. Jellemző a kivitelezésre, hogy a víz melegítését villannyal oldották meg. A beruházás nem fejeződött be. A vállalkozás két év múlva csődbe ment. Hosszas huzavona után az orosz többségi tulajdonú TIMAX Kft. vásárolta meg jóval áron alul. Banki garancia híján az alapkőletétel után elnyert támogatás mellett a fölújítási munkákat leállította, a fürdőt árulja. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy Nagybajomnak máig sincs szennyvízhálózata.(A tervek) A kereszteződést elkerülve baloldalon a lepusztult és lepusztított zsidó temető mellett hajt el az autós. Mindezekért a Nagybajomon keresztülutazóknak a gépkocsikból sem kell kiszállniuk.

Térjünk vissza Nagybajom főterére, tegyünk egy körsétát a kisvárosban.

A Kossuth Lajos utca elején áll az új református templom*6   [térkép: 9] (1989) mely az Ybl díjas Szigetvári György tervei alapján készült. A székely kaput [térkép: 9], a templom oszlopait Székelyfi József kaposfői asztalosmester készítette 1990-ben. A templom oszlopainak másik részét a nagybajomi Ács Jebektor Józsi bácsi faragta. A gyülekezet sokat köszönhet Ács Busa Jánosnak, aki az építkezés motorja volt. A templom mögötti parókián gyermekeskedett Várady Zoltán. ( Svájcban élő, praktizáló érsebész. Az egész világon alkalmazott, róla elnevezett lézeres visszér eltávolítási módszer kidolgozója.) Ugyancsak a templom mögött látható a régi templom maradványa, mely villámcsapás következtében leégett (1986). Meghagyták a bejárat felőli homlokzatot, a templom alapjai közötti részt pedig térkövekkel burkolták. A terület ideális szabadtéri előadások tartására. A II. világháborús emlékmű*6   [térkép: 10] (1991-93.)  a Trianon emlékmű*6vel [térkép: 10]együtt a Fő téren a Kossuth Lajos utca elején áll (felsorolva Nagybajom katonai, polgári és zsidó áldozatait) Fényképet találnak róla a  Nagybajom oldalán a http://www.magyarhosok.hu/ web oldalon.

A II. világháborús emlékmű tetején lévő sólyom Gera Katalin szobrászművész munkája. A Trianon emlékmű kövét a siklósi kőbánya adományozta a településnek. Nagy- Magyarország körvonalait Gschwind András kaposvári alkotó véste kőbe 2006-ban.

Kossuth L. u.1. szám alatt az udvarban a gyalogjárda mellett találják Csokonai Vitéz Mihály [térkép: 11] mellszobrát,1976. június 6-án avatták, alkotója Rátonyi József.3Az udvarban van a régi iskola épülete, mely az egyik Sárközy (Jenő) család kastélya volt és emléktábla [térkép: 11]hirdeti, hogy itt állt Pálóczi Horváth Ádám     kastélya*6. Az iskola udvarában található az általános iskola kollégiuma, mely iskolai szünetekben turistajellegű szállást [térkép: 11]

biztosít az ideérkezőknek. /GOOGLE utcaképek: ref. templom, paplak, II. világháborús e., Trianon e, Pálóczi telek, régi isk..FORGASD A KÉPET!/

A Fő utcán, valamint a Fő tértől kifelé haladva a Kossuth Lajos utcán láthatják azokat a régi épületeket, melyek a nagyszámú nagybajomi zsidó lakosság lakásai, üzletei voltak 1945 előtt.

A Kossuth L u. 10 sz. előtt székely kapu [térkép: 12]mutatja az új iskola (Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola…) bejáratát és hirdeti a város testvérkapcsolatait az erdélyi Gyergyószárheggyel. /GOOGLE utcaképek: új iskola bejárata/ Az új iskola előtti park mélye a néptanító kopjafáját [térkép: 12] rejti. (A kopjafát és kaput 1991 és 1995 között állították Tibol László igazgatósága alatt Gál Imre tanár kezdeményezésére.) Az iskola épülete és a kemencesor között található Csikós Nagy Márton fából faragott szobra Asszony kenyérrel [térkép: 12](2012) (Az iskolát még érintjük a másik oldalról.) Elhaladunk a Gyergyai Albert Könyvtár előtt /GOOGLE utcaképek: könyvtár/, majd a Kossuth L. utcán kifelé sétálva eljutunk a rendőrség (régi pártház ) épülete [térkép: 13] elé, mely az iharosberényi származású Egyed Tibor Ybl díjas építész munkája.

A rendőrség és a frissen felújított és átépített Pálóczi Horváth Ádám Művelődési Ház*6 [térkép: 13] (2013.) épülete udvarán találjuk a fából faragott nyitott könyv alakú Bajomi Kódexet*6   [térkép: 13](2003.) (melynek „lapjai” felsorolják a település történelmi fordulópontjait), a művet Horváth (Ruppert) István által adományozott fából Csikós Nagy Márton faragta. Az emlékmű előtt tartják a város történelmi megemlékezéseinek nagy részét. /GOOGLE utcaképek: műv. ház környéke/

Kossuth L u. 34 sz. alatt az utca másik oldalán található Gyergyai Albert szülőháza [térkép: 14], melyet emléktábla jelöl. /GOOGLE utcaképek: Gyergyai A./

A katolikus templomot*6  [térkép: 15]először 1736-ban építették a mai helyén. Különböző okokból a templomot átépítették és felújították (1767; 1778 táján – barokk stílus -; 1877; 1880;1945 után otrombán átalakították)4 . A II. világháborúban találatot kapott katolikus templom kertjében német katonai sírok [térkép: 15] közül találhatunk egyet (a Kossuth L. utcai oldalon). Itt látható Nepomuki Szent János 18. századi barokk szobra, melyet Nagybajom  belterületének délkeleti végéről helyeztek ide. Az oltár két oldalán Tibol László képei láthatók. (A csodálatos kenyérszaporítás (1994), Isten báránya (1994)5) A szentély ólomüvegeit 2000-ben készítették. Alkotójuk Kertészfi Ágnes pécsi üvegművész. /GOOGLE utcaképek: kat. templom/

A Kossuth L. utcából jobbra nyílik a Zrínyi utca  melynek 34-es számú épületében (a volt II.sz. óvoda) gyermekeskedett Boross Péter [térkép: 16] /GOOGLE utcaképek: Boross P./ Magyarország exminiszterelnöke. Balra tartva jutunk a Kunmajor utcába, melyből köves üzemi út vezet Sápa pusztára, amely a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzetre induló kirándulások kezdőpontja szokott lenni. Kedvező útviszonyok között innen közelíthető meg gépkocsival is a kék túra [térkép: 17] útvonala, a Mesztegnyő – Kak pusztai erdei vasút [térkép: 17] Kak pusztai végállomása a Noszlopi Gáspár emlékmű*7vel.

Az erdő egy sor 1945 után elnéptelenedett település emlékét rejti. (Egypárat közülük: Lók, Korokna, Fehértó, Alsó- és Felső-Kak, Lencsen stb.) [térkép: 17]

A nagybajomi erdőkben még midig találhatók II. világháborús  „emlékek” (lőszer, gránát, bomba, futóárkok, géppuskafészkek) melyek minél idősebbek annál veszélyesebbek.

A római katolikus templom mögött balra fordulva jutunk a Templom utcába. Elhaladva a Gyermekotthon, katolikus plébánia, a volt katolikus iskola, ma Kolping Katolikus Szakiskola előtt – ebben az épületben gyermekeskedett Dr. Sáringer Gyula [térkép: 18];/GOOGLE utcaképek:plébánia, Kolping isk./- a Rózsa utca bejáratához jutunk. A Templom utca és a Rózsa utca kereszteződésében – a kereszteződés jobb oldalán – áll Tibol László festőművész, igazgató és családjának háza [térkép: 19], melynek padlásszobai műtermében alkotott a művész. /GOOGLE utcaképek: Tibol L.  / Kicsit előbbre, az úttest másik oldalán, a Templom u. 16 szám alatti házban gyermekeskedett Ivancsics Ilona színművész. / GOOGLE utcaképek: Ivancsics I.  /

Sétáljunk a következő kereszteződésig, forduljunk az Iskolaközbe, jobb oldalon itt látjuk a Csányi Alapítvány tehetséggondozó központját.(Iskolaköz 15.) Itt van a kisváros sportközpontja is. (Pályák, Sportcsarnok*6, iskolai pályák, az iskola tornaterme.) Ez ad otthont két fedett, egy szabadban levő homokos röplabdapályájával a több női röplabda válogatottat adó (országos bajnokságokat nyert) leány csapatnak. Két nagy füves, egy műfüves, bitumenes pályájával, két fedett (Sportcsarnok, iskola tornaterme) létesítményével az Nb II-ben játszó ifi csapatainak, az NBIII-ban játszó felnőtt focistáknak, az iskola leány (diákolimpiát is nyert) ugróköteleseinek.

Az iskola gépkocsibejáróját elkerülve a sétányon megnézhetjük a sárdi Csikós Nagy Márton – Nagybajom, Schortens testvérkapcsolat*6  huszadik évfordulója ihlette – legújabb szobrát, majd  Trautman Ferenc nagybajomi fafaragó szárhegyi testvérkapcsolat inspirálta faragását, mely két kezet [térkép: 21] (199..) ábrázol, majd megnézhetjük Csikós Nagy Márton szobrászművész Gólyapár [térkép: 21](2012)alkotását, mely emlékeztethet bennünket arra, hogy Nagybajom egyedül képviseli hazánkat (1996-tól) a gólyás települések európai (Törökországot is magába fogadó) hálózatában. Hiánypótló Csikós Nagy Márton Nagybajomi Hirmondón (Nagybajom nagyjai) [térkép: 21](2012) tölgyfából faragott alkotása, mellyel azoknak a Nagybajomhoz is köthető személyiségek egy részének állít emléket, mint Virág Benedek, Pálóczi Horváth Ádám, Gyergyai Albert és – a szobrászművész művésztársa – Tibol László, akiknek nem volt még Nagybajomban szobruk. /GOOGLE utcaképek: séta az iskolaközben/

Körsétánkat a Fő utcában fejezhetjük be elfogyasztva egy kávét, üdítőt, vagy megkóstolhatjuk a környékben is híres nagybajomi fagyit.

Horváth Mária: Városkám, Nagybajom… (fotók)

Kirándulások (ajánlása) Nagybajom környékén

A Kék túra útvonala vagy annak részei Kaposfőtől Mesztegnyőig

A geoláda útvonalai:

Boronka-melléki homokvidék
Margit vonal

Korokna vára
Elveszett falvak
Fehértó

Tőzike tanösvény (DDNP)

Eltűnt puszták nyomában tanösvény (DDNP)

A Duna-Dráva Nemzeti Park ajánlatai vezetővel, vagy vezető nélkül

Mesztegnyői Erdei Vasút

Nagybajom pusztái (facebook oldal)

Az idegenvezetők, fogathajtók által javasolt útvonalak

Térképek:

Nagybajom város térképe a nevezetességek számjelével A fájl tartalmaz: 1db. A4-es lapra nyomtatható A4-es térképet a nevezetességek számjelével, 2db. A5-s méretű térképet, mely A4-es lapra nyomtatható a nevezetességek számjelével, 8db. A7-es méretű térképet, mely A4-es lapra nyomtatható. (A főút száma helyesen 61)

Nagybajom térképe a város honlapjáról

Kéktúra útvonala Nagybajom határában

Google térkép

Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet

Szállás, vendéglátás

Idegenvezetés: +36 30 316 7569, Spacér Beáta +36 30 461 6306, Nyemcsok Tamás gerle25@freemail.hu(Duna- Dráva Nemzeti Park Igazgatósága) Kérésre itt ingyenesen közzétehetik nevüket és telefonszámukat azok, akik Nagybajom városban vagy (és) környékén elsősorban számlaadással idegenvezetést vállalnak. Jelentkezés: nagybajomfigyelo@gmail.com Az idegenvezető kapcsolatot kizárólag a megrendelővel tartja.

Fogatbérlés hajtóval: +36 30 237 6544, Tóth Balázs Kérésre itt ingyenesen közzétehetik nevüket és telefonszámukat azok a magánszemélyeknek és gazdálkodók, akik Nagybajom városban és annak környékén kirándulásokhoz fogatot, vagy fogatokat tudnak biztosítani. Jelentkezés: nagybajomfigyelo@gmail.com A vállalkozó a kapcsolatot kizárólag a megrendelővel tarja.

Források: A  szövegben hivatkozott linkek.

1. Solymosi László, Mikóczi Alajos: Nagybajom története a kora-középkortól napjainkig. Kaposvár. Nagybajom Nagyközségi Közös Tanács VB. 1979. p.383.

2. Solymosi László – Mikóczi Alajos: i.m. p. 360.

3. 50 év a nagybajomi Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola történetéből. 1955-2005. (szerk.: Horváth Gábor, Roth Erik). Kaposvár. Dömötör Sándor. 2005. p. 35.

4. Solymosi László – Mikóczi Alajos: i.m. p. 128-129.

5. Tibol László. (szerk.: Géger Melinda). Kaposvár. Tibol Lászlóné. 2006. p. 64-65., p. 210-211.

*6. Horváth Mária: Városkám Nagybajom (Fotók). Facebook. 2013. Azok a fotók, melyeknek szerzője beazonosíthatalan.

*7. dr.Berkes József (Pécs):2009. Noszlopi Gáspár emlékmű

Adatközlők: Áts Attila, Csikós Nagy Márton, Farkasné Zsobrák Ilona, Fejér István, Horváth Éva, Horváth Lászlóné, Horváth Teréz, Pánovits Veronika, Székelyfi József, Rajkai István, Tibol Lászlóné,Tóth Balázs.

Szerkesztette és írta: Kiss Zoltán

Az “írás” egészét, vagy annak adatait, csak hivatkozással lehet felhasználni!

 

 
5 hozzászólás

Szerző: be 2013. február 20. hüvelyk Uncategorized

 

Címkék: , , ,

Robbanószerek kerültek elő egy nagybajomi házkutatáskor

KaposPont:
2011-03-25  16:26:18

Nagybajomban is tárolt világháborús robbanószereket az a zalaegerszegi férfi, aki néhány hete halt meg, miután felrobbant egy általa szétszerelt bomba. A nyomozás szálai Zircen és Veszprémen kívül a somogyi településig is eljutottak…
http://kapos.hu/hirek/kek_hirek/2011-03-25/robbanoszerek_kerultek_elo_egy_nagybajomi_hazkutataskor.html

 
Hozzászólás

Szerző: be 2011. március 26. hüvelyk Uncategorized

 

Címkék: , ,

Fejezetek Nagybajom történelméből

NAGYBAJOMfigyelő:
2010. december 7. Kiss Zoltán Legutóbb frissítve: 2014.02.07.

Kevés olyan – hasonló lélekszámú – település van Magyarországon, melyet úgy ismernek az országban irodalomtörténeti és történelmi emlékei miatt, mint Nagybajomot.

Középiskolások irodalom órán tanulnak a nagybajomi születésű Virág Benedekről a magyar ódaköltészet első mesteréről, és Pálóczi Horváth Ádám polihisztor, irodalmár Ötödfélszáz Ének című gyűjteményéről vagy az irodalombarát Sárközy Istvánról, aki vendégül látta és támogatta Csokonait.
Gyergyai Alberttet a nagybecsű, nagybajomi születésű irodalomprofesszort idézve  Takáts Gyula költő A magyar Hafiz című tanulmányában így ír erről a korról:

„…Egy kertre emlékezve(1971) című esszékötetemben (Takáts Gyula) szereplő Csokonai Somogyban című fejezetemben Csokonai, Sárközy, Pálóczi Horváth körét a keszthelyit megelőző „Bajomi Helikon”-nak kereszteltem el. És Gyergyai Albert így válaszol erre: „Takáts Gyula… lelkes költői túlzással egész »Helikont« vél látni a falunkbeli költők és literátorok társaságában: el is hinném örömest, de a feledékeny falu éppúgy nem emlékszik erre, mint a tényekre támaszkodó rideg irodalomtörténet, bár egyszer talán kiderül, hogy a költőnek van igaza”… Mondhatnám bátran, éppígy áll irodalomtörténetünk is Csokonai szellemével… Nem hiszi el, bár ő, Csokonai, a művét asztalára tette – és magam is a tényeket és az adatokat a legpozitivistább alapossággal felsoroltam. Még a Sárközy bajomi bibliotékájának (A bibliotékáról Molnár László Sándor, Csurgó) katalógusát is, Mózsa Ernő bajomi származású főorvos közlését idézve – amely azt bizonyítja, hogy Descartes-tól, Herder-, Voltaire-, La Fayette-től Barclay-ig stb. ott élt közöttük, Bajomban, Európa szelleme. És Csokonai több, mint negyven somogyi verse nem ezt bizonyítja-e?…”

Bertók László: Így élt Csokonai Vitéz Mihály (részlet) (A részlet Csokonai bajomi tartózkodásának állít emléket.)


Somogy megyei középiskolásként
történelem tanárom elmondta, milyen nehézségeket okozott az építtetőknek a Budapest – Fiume vasútvonal kivitelezése, mert egyes földbirtokosok nem engedték, hogy földjeiken keresztül haladjon a vasút.
A települések között megemlítette Nagybajomot is.

A II. világháború magyarországi eseményeinek egyik legutolsó véres ütközete  Nagybajom környékén zajlott. A Margit-vonal részeként a németek Marcali – Nagybajom – Nagyatád irányában erős védelmi vonalat építettek ki, hogy elzárják az oroszok útját a zalai olajmezőktől. A front 1944 december elejétől 1945 március végéig Nagybajom környéke felett hullámzott nem kímélve a települést, lakóit  és a harcoló felek egymást sem. Különösen nagy volt a Vörös Hadsereg vesztesége.

Az orosz elesettek egy részét a Szovjet Hősi Emlékmű mögött temették el, míg a német katonai sírok közül Nagybajomban csak néhány ismert. A Sárközy István Helytörténeti Múzeum kertjében, és a nagybajomi római katolikus templom parkjában vannak temetve. A német hősi halottaknak Böhönyén létesítettek temetőt, emlékhelyet.

Nagybajomban a II. világháború még mindig kísért. Sokan vesztették életüket a háború „robbanó emlékeitől” szántás közben aknára lépve, vagy a robbanószereket „piszkálva”. Hosszú ideig a szülők – a háborút követően – nem engedték gyermekeiket a környező erdőkbe. Féltek, hogy „felrobbannak”. A háború “emlékei” még mindig megtalálhatók a környező erdőkben és a településen is (futóárkok, robbanó eszközök – föld felett vagy betemetve) minél idősebbek, annál veszélyesebbek.
Legutóbb – szeptember 16-án – találtak egyet a körforgalom építése során.

NAGYBAJOM A II. VILÁGHÁBORÚBAN (link gyűjtemény)

A II. világháború vége Somogy megyében Puskás Béla

http://kapos.hu/hirek/kultura/2010-07-01/hadszinter_somogy_foldjen.html
http://kapos.hu/hirek/kultura/2010-07-01/veget_ernek_a_harcok_somogy_megyeben.html
http://www.kaposvariujsag.hu/popup/printing.php?curl=helyi-hireink&aurl=hol-sirjaik-domborulnak-somogyban-mintegy-hatezer-kulfoldi-katona-nyugszik

A fenti három link egy fájlba rendezve

Nagybajom története: 39. Felszabadulásból megszállás (1943 -1945)
Marics József, CREDO 2010 december 3.oldal

Nagybajom Története Mikóczi Alajos – Solymosi László Nagybajom Nagyközségi Közös Tanács Végrehajtó Bizottsága Kaposvár, 1979
(A könyv megvásárolható a Sárközy István Helytörténeti Múzeumban. Nagybajom, Fő u. 4 sz.)

NAGYBAJOM FELSZABADULÁSA (Mikóczi Alajos) 378. oldaltól a 383. oldalig

MALLY FERENCNÉ KEMÉNY SAROLTA: AZ 1944-45.ÖS ESEMÉNYEK 493. oldaltól a 497. oldalig

MARICS JÓZSEF: NAGYBAJOM TÖRTÉNETE: 39. A FELSZABADÍTÁSBÓL MEGSZÁLLÁS (1943-1945) Megjelent: CREDO 2010. december a 3.oldatlól az 5. oldalig.

 
3 hozzászólás

Szerző: be 2010. december 7. hüvelyk Uncategorized

 

Címkék: , , ,

Robbanásveszély! 8 házat kiürítettek, lezárták a 61-es utat

Sonline:
Legutóbb frissítve: 2010. július 26. 17:39
Harsányi Miklós

Második világháborús robbanószerkezetet találtak Nagybajomban, emiatt hétfőn a délutáni órákban nyolc házat kiürítettek – tájékoztatták a Sonline.hu szerkesztőségét…
http://sonline.hu/somogy/kek-hirek-bulvar/robbanasveszely-8-hazat-kiuritettek-lezartak-a-61-es-utat-318939

KaposPont:
2010-07-26 14:46:49
Második világháborús bomba az építési homokban
http://kapos.hu/hirek/kis_szines/2010-07-26/robbanoszerkezet_az_epitesi_homokban.html

Somogy TV:
2010.07.26, Hétfő
Bombát szállítottak Nagybajomban
http://www.somogytv.hu/cikkek/71410/

Videó:
A Somogy TV 2010. július 26. Híradó  4 perc 25 másodpercétől:
http://www.somogytv.hu/videok/hirado/71418/

 
Hozzászólás

Szerző: be 2010. július 27. hüvelyk Uncategorized

 

Címkék: , ,

Meglepődtek, amikor meglátták, mit rejt a fa törzse

Sonline:
Legutóbb frissítve: 2010. május 26. 15:59
Balassa Tamás

Világháborús bomba, szovjet rakéta, rombológránát – a tűzszerészek megsemmisítették a veszélyes szerkezeteket…
http://sonline.hu/somogy/kek-hirek-bulvar/meglepodtek-amikor-meglattak-mit-rejt-a-fa-torzse-307467

 
Hozzászólás

Szerző: be 2010. május 28. hüvelyk Uncategorized

 

Címkék: ,

JAKO SPORT kispályás labdarúgótorna: Nagybajom

Somogy Sportja:
Írta: Böröczi Zoltán 2009. szeptember 27. vasárnap, 10:02

Bombameglepetések fordulója

A JAKO SPORT műfüves bajnokság tízedik fordulójában valamennyi mérkőzésén a tabellán hátrébb elhelyezkedő gárdák diadalmaskodtak. A legnagyobb vesztes a Vásártér Falábúak, hiszen ők a sereghajtó és eddig nyeretlen Nagybajomi Öregfiúktól szenvedtek vereséget…
http://www.somogysportja.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1351:bombameglepetesek-forduloja&catid=55:kispalya&Itemid=115

NAGYBAJOMfigyelő:
2009-09-28. 

A JAKO SORT eddigi történéseiről a 8. fordulóig, illetve további mérkőzéseiről információkat gyűjthetnek Nagybajom honlapjának következő linkjéről: http://www.nagybajom.hu/elemek/lapok/teremfoci.html
Ígéret szerint erre az oldalra rövidesen felkerülnek a kilenc, tizedik forduló eredményei is a friss tabellával együtt.
(pZ)

 
Hozzászólás

Szerző: be 2009. szeptember 28. hüvelyk Uncategorized

 

Címkék: , ,

Robbanóeszközt kapott a homokkal

KaposPont:
2009.03.10. 16:35

II. világháborús aknavető gránátot találtak az egyik kaposvári ház udvarán. A családfő homokot hozatott Nagybajomból, abban volt a veszélyes bomba…
http://www.kapos.hu/index.php?highlight=nagybajom&cid=67769

 
Hozzászólás

Szerző: be 2009. március 10. hüvelyk Uncategorized

 

Címkék: ,